Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

59 vonatkozóan, hogy az Akadémia ezt az összeget bármilyen címen kiegészítette volna. Pedig Hunfalvy Pál ekkor már családos ember és Toldynak írt leveléből tudjuk, hogy több Jövedelmet szeretett volna kapni. Hogy mégis elvállalta a könyvtárosságot olyan összegért, amely a létminimumot biztosította csak számára, arra részben magyarázatot adhat, — tudományszeretetén és kötelességtudásán kívül — hogy felesége Röck Karolina Jómódú pesti asztalosmester leánya volt és a család segíthette a fiatalokat. Azonkívül Hunfalvy már 1850 őszétől, Pestre költözésétől egyik szerkesztője és munkatársa az ÚJ Magyar Múzeum-nak és tanulmányaiért, más folyóiratokba írt cikkeiért bizonyos honoráriumot kapott. Megjegyezzük, hogy az Akadémia jövedelme a szabadságharc alatt és után, a kamatok rendszertelen fizetése, új alapítványok hiánya és egyéb okok miatt erősen csökkent, ami határt szabott a kiadásoknak. A főkönyvtárnok évi jövedelmének emelését néhány év múlva ugyancsak a Teleki-család tette lehetővé. 1855. február 15-én elhunyt Teleki József elnök. Végrendeletében saját könyvtárán felül 24 ezer forintos alapítványt is hagyományozott az Akadémiának, azzal a céllal, hogy az összeg kamatainak egyhatod része az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék, "... a fennmaradó öthatodból a Teleki könyvtárnoknak fizetése emeltessék évenként ötszáz forintra, ezen könyvtár mellé fogadtassák egy szolga, s ami ezen felül megmarad fordíttassák a mondott könyvtár gyarapítására..." A testamentum arról is rendelkezett, hogy amilyen mértékben növekszik az alapítvány öszszege a hatodok által, olyan mértékben emelje időről-időre az Igazgatótanács a könyvtáros fizetését.[186] Ezzel kapcsolatos Toldy Ferenc levele az Akadémia pénztárnokának, amelyben felhívja, hogy a főkönyvtárnok fizetését Teleki József halálának időpontjától számítva 200 forinttal megemelve fizesse, negyedéves részletekben.[187] Az 1850-es évek második felétől fokozatosan javuló anyagi helyzet módot nyújtott az Akadémiának újabb könyvtárosok alkalmazására. Repiczky János halála után kapott alkönyvtárnoki kinevezést 1857. június 8-tól Podhorszky Lajos évi 300 forint fizetéssel, aki könyvtárosi munkáján felül a Török-Magyar Történeti Kútfők szerkesztését is ellátta külön évi 200 forint tiszteletdíjért. [188] Toldy Ferenc ajánlatára kapott kinevezést 1858 késő tavaszán Paur Iván az érem- és pénzgyűjtemény, és az ehhez csatolt kézirattár kezelésére, ill. rendezésére és feldolgozására évi 300 forintért.[189] A kinevezett könyvtáros és kézirattáros nem találta meg számítását az anyagiakat illetően, mert Hunfalvy Pál későbbi megfogalmazása szerint is "... a kinevezettek, illetőleg megválasztattak jövedelmezőbb állomásra menvén el..." helyük üresen maradt és csak 1861-ben töltötték be, Budenz Józseffel és Rómer Flórissal. A személyzeti státusz tervezésénél ettől az időponttól vált gyakorlattá, hogy a főkönyvtárnok mellé — az alkönyvtárnoki funkción kívül — az érem- és kéziratgyűjtemény gondozására külön "őr" rendszeresítése szükséges.[190] A könyvtárnak a palotába költözésével fokozatos lassú javulás kezdődött a könyvtárosok anyagi helyzetében. Az első időben ez annyiban realizálódott, hogy 1865-től Hunfalvy Pál megkapta a palota földszintjén az akadémiai utcai