Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

Bevezetés

BEVEZETÉS A kötettel az Akadémiai Könyvtár 1831 - 1949 közötti dolgozóinak biográfiáját kapja kézhez az olvasó, részint történeti összefoglalásban, részint életrajzi felsorolásban. A tanulmány három fő fejezetet tartalmaz: az első a könyvtár fejlődését vázolja, elsősorban a könyvtárosok kinevezésének, alkalmazásának és munkásságának szempontjából. A második fejezet a könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulásával foglalkozik. A harmadik a tulajdonképpeni biográfiai rész alfabetikus rendben. A tanulmányban a szerző egyrészt ismeretlen, másrészt elfelejtett adatok feltárásával olyan összefüggésekre próbálja felhívni a figyelmet, melyek a könyvtár történetének további vizsgálatára ösztönöznek. Úgy véltük, hogy a könyvtárosok létszámalakulásakor a mindenkori könyvtárvezető személyét, hivatali magatartását és munkásságát kell bemutatnunk. Azt kívántuk ezzel érzékeltetni, hogy a vezetők működése hogyan vitte előre az intézmény fejlődését; a napi feladatok végrehajtásán túl, mennyire tartották szem előtt a gyűjtemény gondozásához szükséges szellemi erők gyarapítását, munkatársaik kiválasztása kapcsán gondoltak-e a könyvtár jövőjére, a kulturális életben betöltött szerepére. Ha szigorúan tartottuk volna magunkat a fentebb ismertetett elvhez, tulajdonképpen 1851-től kezdve, az első főkönyvtárnok kinevezésétől kellett volna a személyzet létszámalakulását nyomon kísérni. Ez azonban nem lett volna helyes, hiszen az Akadémia Könyvtárának alapjait a Teleki-nemzetség 1826ban adományozta az Akadémiának és a gyűjtemény 1844-ben tulajdonába is került. Ugyanakkor az Akadémia működése folytán saját könyvtára is kialakult és a két könyvtárrész gondozása az Akadémiára hárult. Ezért szükségesnek látszott kitérni arra, milyen helyet foglalt el a könyvtár az Akadémián belül; illetőleg megvalósulása hogyan tükröződött az Alapszabály és Ügyrendben. Miért nem került korábban kinevezésre főkönyvtárnok és kik voltak a könyvtár kezelői 1851 előtt. Mindezek indokolják, hogy az életrajzok között szerepelnek 1848-ig az Akadémia jegyzői- és levéltárnokai, valamint azoknak az írnokoknak az adatai, akikről megállapítható volt, hogy részük lehetett a könyvtár kezelésében.