Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

49 tár újjáépítésére. Ezen az ülésen a főtitkár átadta a folyamatban lévő ügyeket a főkönyvtárnoknak, (mint pl. újabb tisztviselők: Tassy Ferenc, ifj. Szentpétery Imre, Berlász Jenő beosztása, új kéziratletéti ügyek stb.) és rendelkezésére bocsátotta a VKM által az intézet újjáépítésére kiutalt 16 ezer forintot. Hosszú évek óta ekkor sikerült ismét elérni, hogy a könyvtár kisebb kiadásaira (postaköltség, telefon, takarítóeszközök stb.) az Akadémia rendszeres, egyelőre havi 1500 forint összeget folyósítson. Az Igazgatótanács jóváhagyta a főkönyvtárnok ismertetett terveit, a főtitkárral együttesen tett eddigi intézkedéseket, és közölte a főkönyvtárnokkal, hogy az Akadémia palotájában az Építésügyi Minisztérium költségén helyreállított volt főtitkári lakást kiutalja számára. [171] A könyvtár megújulása érdekében történt kezdetek ilyenformán biztatóak voltak. A folytatásról abból az összefoglaló jelentésből értesülünk, melyet Keresztury Dezső állított össze, és amely a könyvtár történetét az 1948. október 1-től — 1950. március l-ig terjedő időszakban mutatja be. A jelentés utal arra, hogy a könyvtár az Akadémia megértő támogatásával igyekezett az illetékes kormányzati és társadalmi szervekkel, a társintézményekkel olyan kapcsolatot létesíteni, amely elősegítette a könyvtár újjáépítését. Hangsúlyozta a jelentés, hogy a könyvtár vezetőjének elsőrendű feladata volt azoknak a forrásoknak felkutatása, melyektől remélni lehetett az újjáépítés támogatását. Nem célunk ennek a jelentésnek az elemzése. Néhány szempontot csak azért emelünk ki, hogy érzékeltessük azt az erőfeszítést, melyet a könyvtáros kollektíva, rendkívüli körülmények között, rövid másfél év alatt tett. "... Az összes fórumok, melyekhez segítségért folyamodtunk szívesen és megértéssel támogatták erőfeszítéseinket. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Tervhivatal, az Építésügyi Minisztérium és az építésügyi hatóságok, a Magyar Tudományos Tanács, a Külügyminisztérium, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság s más hivatalok és hatóságok, a MTA vezetősége és különösképpen főtitkársága olyan segítséget nyújtott, amely nélkül hiábavaló és eredménytelen lett volna a könyvtári vezetőség minden igyekezete és a dolgozók minden erőfeszítése".[172] A jelentés "Bevételekés kiadások" c. fejezete (45-46.1.) arról számol be, hogy a könyvtár újjáépítésének előfeltétele a szükséges anyagi fedezet előteremtése volt. 1948/49 fordulóján a "VKM és az időközben megalakult Magyar Tudományos Tanács, megértve a könyvtár nehéz helyzetét és felélesztésének fontosságát, havi 5 ezer forintos állandó jellegű céltámogatást bocsátott a könyvtár rendelkezésére"[173] s alkalmankint kisebb-nagyobb segélyeket is adományozott. Építkezésre az Országos Tervhivatal 150 ezer, majd könyvtári felszerelésre további 40 ezer forint célhitelt nyújtott. Ezen felül az Akadémia is átvállalt bizonyos anyagi terheket. Egyéb kisebb adományok (Joint, Külügyminisztérium) is könnyítést jelentettek. "A személyi kiadások csaknem teljes egészükben a VKM-t terhelték, amennyiben a könyvtár alkalmazottainak nagyrésze különböző címeken a kultusztárca terhére kapta fizetését s azok is, akik az akadémiai státusz keretén bellii helyezkedtek