Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

20 Akadémia a könyvtár felállításához segítségül.[42] A másik segítség, akiről rr adatunk van, Prikkel Lajos volt, az akadémiai altiszt fia. O azonban valami hivatali visszaélést követett el, ezért a továbbiakban nem alkalmazták. [43] Toldy Ferencnek, miután a két Batthyány-könyvtárt átvette, az volt az elképzelése, hogy először a Batthyány és az addig összegyűlt akadémiai könyvtárrészt állítsák, illetőleg dolgozzák fel; ezután vegyék át a Telekikönyvtárt a Kresznerics hagyatékkal együtt amit amúgyis — Telekinek egy korábbi utasítása szerint — külön kell felállítani és kezelni. A Batthyány-könyvtárakkal megszaporodott akadémiai könyvtár rendezéséhez Toldy Ferenc valószínűleg nem kapta meg a kért segítséget, ezért a munkálatok elhúzódtak. A TELEKI-KÖNYVTÁR ÁTVÉTELE Az Akadémiának a Batthyány, valamint eddig összegyűlt saját könyvtárának rendezése, használatba állítása, egy időre lehetetlenné tette a gyűjtemény helybeli használatát és a kölcsönzést. A tagok kénytelenek voltak más könyvtárak szolgáltatásait igénybe venni. A Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára (a továbbiakban: OSZK) és az Egyetemi Könyvtár azonban csak az olvasótermi használatot engedélyezte. Az 1837. szeptember 9-i nagygyűlésen az Akadémia tagjai szóvá tették az említett könyvtárak használatának korlátozottságát, és azt vetették fel, hogy szívesen kölcsönöznének akár térítés mellett is. Az igazgatóság méltányolva a tagok kívánságát a könyvkölcsönzés elintézésére az elnököt kérte fel.[44] A pesti nagykönyvtárak használata az 1838-as tavaszi árvíz miatt még nehezebb lett, mert ettől kezdve csak az Egyetemi Könyvtár állományára számíthattak. Az OSZK ugyanis a városon kívül fekvő Ludoviceumban nyert elhelyezést és állományának nagyrésze hozzáférhetetlen volt. Az Akadémia Könyvtárának felállítása a helyiségek bútorainak készülésével párhuzamosan haladt. Toldy Ferenc irányításával készült a már rendezett állományrészek betűrendes katalógusa. 1840-től a munkálatokkal egyidejűleg a kölcsönzés is folyt. Ennek ellenére a tagok mégis lassúnak találták a rendezési munkálatok ütemét. 1841-ben a kisgyűlésen többek között felvetődött a könyvtár helyzete. Különösen aziránt érdeklődtek a tagok, hogy a Teleki-könyvtár átvételére mikor kerül sor. "... A főtitkár azon felvilágosítást adta, hogy a Batthyány Gusztáv és Kázmér által ajándékozott rohonczi és kisbéri, s a Horváth Endre hagyományabeli könyvek lajstromozva, bélyegezve, a csonkák és többesek elkülönítve vannak s hogy ő maga éppen jeleimen van azoknak osztályozásával és rendszeres felállításával elfoglalva; hogy ő azon okból volt kénytelen a könyvtári foglalkodást, melyet a felállítással kell vala kezdeni, s a lajstromozás és bélyegezéssel bevégezni, megfordított rendben vinni, mert a szobák bútorozása igen lassan haladott, minél fogva helyszü-