Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)
I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949
16 zése iránt oly akadályok gördültek elő, melyeket csak testvéreimmeli személyes összvejövetelben leszek képes elhárítani."[20] Ezek a huzavonák évekre elodázták a Teleki-könyvtár átvételét, és ezzel összefüggően a könyvtárvezető kinevezését, amit maga a Teleki-család sem szorgalmazott. Nincsenek adatok arra vonatkozóan, milyen körülmények akadályozták a Teleki-családot a könyvtáros kinevezésében. Tény azonban, hogy Toldy már 1843-tól, Teleki József elnökkel való személyes találkozások alkalmával, többször szóvá tehette a könyvtáros kinevezését, sőt az is lehetséges, hogy ezekben a beszélgetésekben Hunfalvy Pál neve is felvetődött. Mindez nem járt eredménnyel. Elképzelhető, hogy Teleki csak az Akadémia végleges elhelyezkedése után, a nádorral és az Akadémiával való egyeztetés alapján kívánta a könyvtár vezetőjét kinevezni. Az 1846 decemberében tartott nagygyűlésen végérvényesen eldőlt, hogy az Akadémia nem költözhet a múzeumi helyiségekbe, mert a Múzeum gyűjteményei számára is elég szűk a hely, és hogy ezek szaporodása miatt az Akadémia előbb-utóbb kiszorulna az épületből.[21] József nádor 1847 elején meghalt, így az Akadémia költözködése elmaradt. Teleki József élete végéig reménykedett abban, hogy a Nemzeti Múzeum és az Akadémia szorosabb kapcsolatba kerül. Minden jel szerint a könyvtári alapítólevél vonatkozó pontjai indították erre. 1853. március 14-én az Akadémia Igazgatótanácsában ő vetette fel azt a tervet, hogy a Nemzeti Múzeum telkén építsen az Akadémia házat. Ezt a tervet Kubinyi Ferenc a Múzeum igazgatója is pártolta. Miután az Akadémia igazgatóságának többi tagjai sem idegenkedtek a gondolattól, Teleki József az indítványt azzal is támogatta, hogy a két intézet "különösen a két könyvtárnak egymást kiegészítő használata, megtermékenyítené munkásságukat".[ 22] Az építkezésre tervek készültek, közösen a Nemzeti Múzeummal, amelyben a Múzeum is bővíteni akarta helyiségeit. A terveket Albrecht főhercegnek nyújtották be, aki erre — már Teleki József halála után — 1856. február 19én adott nemleges választ Dessewffy Emil akadémiai elnöknek.[23] A TELEKI-KÖNYVTÁR ÁTVÉTELÉNEK ELŐZMÉNYEI 1833 - 1838 Az a reform-mozgalom, amely az 1830-as évek elején az Akadémia testületén belül az intézmény célkitűzésének és alapszabályának megváltoztatására bontakozott ki, feladatául tűzte a Teleki-könyvtár átvételét és használatba állítását. A kezdeményező e téren Széchenyi István volt. Az 1833. június 3-i kisgyűlésben "Előadja a Másodelölülő gróf [Széchenyi István], hogy a Társaság pénzalapjának jelen állapotja s egyéb körülményeket tekintvén, még soká nem leszen saját épülete az Akadémiának, hol könyvtárát melynek használhatása jelennen első szükségei közé tartozik, felállíthatná: s hogy eszerint, oly helynek kifogadása óhajtható, hol e megbecsülhetetlen ajándékát a Méltóságos Teleki nemzetségnek ki lehetne tárni. A heti ülés kéri a nagygyűlést terjesztené ebbeli óhajtását a Tekintetes Igazgatóság elébe; másfelől a Méltósá-
