Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

151 MTAK Kézirattár K 812:1928/81. MTAK Kézirattár K 823:1939/60. MTAK Kézirattár RAL 808/1937. VISZOTA GYULA (1871-1947) Irodalomtörténész, középiskolai tanár, volt miniszteri osztályfőnök, a Széchenyi-múzeum igazgatója, akadémiai rendes tag. Apja foglalkozása: községi tanító. Iskoláit Székesfehérvárt, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1882ben középiskolai tanári, 1885-ben bölcsészetdoktori oklevelet szerzett. 1893tól a soproni főreáliskolába kapott kinevezést, később Budapesten a Vl.ker.-i gimnáziumban tanított. Utóbb a Kőbányai Főgimnázium igazgatója lett. 1917-ben a VKM-ba rendelték a középiskolai ügyosztály vezetésére. Az Akadémia Szily Kálmán főtitkársága idejében 1896/97-ben határozta el a Széchenyi-Múzeum létesítését. A múzeum számára összegyűlt Széchenyi István kéziratok, könyvek és egyéb relikviák rendezésére, a múzeum bútorainak elkészíttetésére 1902ben Viszota Gyulát kérték fel. Viszota Gyula 1902-1905 között minden szabadidejét (másodállásban) a múzeum anyagának összeállítására fordította és ettől kezdve egész életét Széchenyi István kultusza ébrentartásának szentelte. A Széchenyi-Múzeum 1905. évi megnyitása után az Akadémia őt bizta meg a múzeum őréül. A Széchenyi naplók kiadása kapcsán Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mentesítette minisztériumi osztályvezetői teendőitől, de fizetését továbbra is a minisztérium folyósította. Az Akadémia 1913 tavaszán levelező, 1932 tavaszán rendes tagjává választotta. 1913-1944 között a Széchenyi-Bizottság előadója volt. A múzeumot ért II. világháborús károkról még ő írta meg a jelentést az Akadémiának. 1947. január 11-én halt meg. írod.: MTAK Kézirattár K 828:1945/330. MTAK Kézirattár RAL 146/1946. Ak.Ért. 1905.651.1. Századok, 1947.358-359.1. WEÖRES SÁNDOR (1913- ) Költő, műfordító. Alsóbb iskoláit Pápán és Csöngén, középiskoláit Szombathelyen, Győrött és Sopronban végezte. Egyetemi tanulmányai alatt Pécsett előbb joghallgató, majd földrajz-történelem szakos bölcsészhallgató volt. Ugyanitt esztétikát és filozófiát is hallgatott és itt szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1941-1948 között Pécsett, Székesfehérváron könyvtárban dolgozott, az utóbbi helyen egy ideig mint szabadművelődési titkár. Az Akadémia Könyvtárába 1948.