Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

149 vezetője volt 1921 tavaszáig. Ezután újságírói tevékenységet folytatott, majd 1935-től az OSZK-ban működött utoljára főkönyvtárnoki címmel. Szerkesztője volt a Magyar Könyvszemlének is. 1939-től a pesti egyetemen a magyar könyvtörténet ny. rk. tanára és ugyanez évtől megbízott előadója, majd 1943-tól ny. rk. tanára az orosz nyelv- és irodalom tanszékének. 1950-ben ment nyugdíjba. Két részletben töltött 3 évi könyvtárossága alatt — Szily Kálmán, Hellebrant Árpád, Heinlein István mellett — minden valószínűség szerint a nyomtatványok feldolgozó munkálataiban vehetett részt. írod.: MTAK Kézirattár RAL 360, 441/1909. MTAK Kézirattár RAL 568/1911. MTAK Kézirattár RAL 5/1914. Igt.Jk. 1934-1936. 40. f. Almanach, 1914.147.1. Megemlékezés: Népszabadság, 1986.dec.27. VARGA GYÖRGY (1875-?) Könyvtári ruhatáros. Régebben könyvkereskedő. 1943-ban Kolozsvárra került a Minerva Könyvkiadó Vállalathoz. Magyar állampolgárként nem dolgozhatott tovább Kolozsvárott, ezért 1949 májusában engedéllyel hazatelepült. Különféle alkalmi munkák után 1949.oktőber 1-tól szerződéses ruhatárosként dolgozott az Akadémia Könyvtárában. írod.: AL MTAK iratai, 65/10. VARGA MARIA (1896-?) Varga György leánya. 1943-ig Budapesten tisztviselőként dolgozott. Követte édesapját Kolozsvárra. 1949-től édesapja háztartását vezette Budapesten, és vele együtt ketten látták el — mint szerződéses alkalmazottak — a könyvtár ruhatárosi teendőit. Varga Mária a ruhatárosi munkán kívül egyéb, pecsételés, könyvbeszámozás, cédulaelokészítés, munkákat is végzett. A későbbiekben Varga Mária kinevezett ruhatáros volt. 1960-ban vonult nyugalomba. írod.: AL MTAK iratai, 65/10. Keresztury, i. m. 48, 49.1.