Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

14 Az Akadémia kiteljesedő munkálkodása nyomán halmozódtak a tennivalók a titoknoki hivatalban. A segédjegyző- és levéltárnoknak egyre többször kellett Döbrentei Gábor főtitkárt helyettesíteni. A könyvtárral kapcsolatos munkák ellátásába ekkor vonta be a segédjegyző- és levéltárnok az akadémiai írnokot. Az első írnok, akinek kezenyoma megtalálható a könyvtári iratokban, Kecskeméthy Csapó Dániel. 1834-ben a Kresznerics-hagyaték megvétele során, a hagyaték könyveinek jegyzékét is ő állította össze.flO] Toldy Ferencet 1835 szeptemberében választotta meg az Akadémia főtitkárnak. Helyébe új segédjegyző- és levéltárnok került Czuczor Gergely személyében, aki örökölte a könyvtárosi teendőket. Amikor 1836-ban az Akadémia tágasabb épületbe — a Trattner Károlyi házba — költözött, elkezdte az addig összegyűlt könyvek lajstromozását. 1837 augusztusáig kb. 2200 művet vett állományba. Ez a katalógus ma is megvan a könyvtár Kézirattárában.[ll] Czuczor Gergely könyvtárosi tevékenységéhez fűződik az új "Folyóiratkölcsönzési könyv" bevezetése ugyancsak 1836-tól, (K 879) melyet a kölcsönzők neveinek betűrendjében vezetett. Az éppen csak megindult, rendszeres könyvtári munka hamarosan abbamaradt, mert Czuczor Gergely 1837. augusztus végén lemondott funkciójáról. 1837. november 1-tól Szalay László lett a segédjegyző- és levéltárnok. [12] Szalay László folytatta a megkezdett könyvtári munkát. Egy-egy bejegyzése megtalálható a Czuczor-féle katalógusban és a folyóiratkölcsönzési könyvben. Valószínűleg az akadémiai munkák torlódása miatt a könyvtári nyilvántartásokat ő már nem vezette olyan rendszeresen mint az előző években Czuczor. A dokumentumokban rajta kívül megtalálhatók Toldy Ferenc főtitkár, Kecskeméthy Csapó Dániel, Frankenburg Adolf akadémiai írnokok bejegyzései és térítvényei is. Mindkét dokumentumot 1839-ig, illetőleg 1842-ig vezették. Az Akadémia saját könyvtára, az évtized közepére három nagy szekrényt töltött meg, amely az ülésterem melletti szobában volt elhelyezve.! 13] 1840től új kölcsönzési füzeteket találunk a könyvtárra vonatkozó iratok közt, most már nemcsak a folyóiratokról, hanem a könyvekről is. A fentebb felsoroltak alapján, indokoltnak látszik az a megállapítás, hogy a könyvtár történetének korai időszakában az Akadémia mindenkori segédjegyzőjét és levéltárnokát tekintsük a könyvtár kezelőjének, aki alkalmankint bevonta a könyvtári munkába az írnokokat is. Az 1830-as évtized végefelé az így kialakult akadémiai tisztviselői hatáskör egyszerre változott meg. Az történt ugyanis, hogy az Akadémia Igazgatótanácsa 1837-ben határozatot hozott a Teleki-könyvtár átvételére. [ 14 ] Elkezdődött az átvételt megelőző munkálatok megszervezése. (Az átvétel módszerének kidolgozása, helyiség bérelése, bútoroztatás, stb.) Mielőtt azonban a munkálatok befejeződtek volna, egy újabb nagyarányú — a Batthyány-féle — könyvtáradományozás, más intézkedést követelt az Akadémiától.