Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)

Levelek

68 86. Fábián Gábor — Stettner Györgynek Világos, 8ik Maj. 1827. Kedves Barátom! Én azolta, hogy utóbbi levelemet hozzád indítottam, úgy szóllván szüntelen utazásban voltam. Az első utat vettem a' Bánátba Torontál Vármegyébe; másodikat pedig Nagy Váradra és Debreczenbe; és ez utolsóból csak tegnap délután kerülék haza Világosra. Itthon várakozott reám azon válaszod, mellyet a' mult hónap likén Írtál; és azt megérkezésemkor nagy örömmel vettem. Szeretnék reá bővebben felelni; de a' távollétem alatt ide haza meggyűltt hivatalos bajok erre most sem időt sem kedvet nem engednek; azomban másfelől attól is tartok, hogy változtatván elébbi szállásodat, ez ujjat pedig tudtomra nem adván — ezen bizonytalan útnak indított levelem talán kezedhez sem fog egykönnyen juthatni. Kár vala meg nem irnod, hogy Pesten hol és merre keressem lakásodat. Tudósításaid között nem kis sajnálkozással olvastam azt az egyet, mellyben azt adod tudtomra, hogy e' folyó hónap közepén szándékod van Pestről egy hosszú utazásra indulni; mert én viszont ugyan akkor szándékozom Pestre felmenni — és főképpen csak azért, hogy ottan véletek barátaimmal egykét boldog hetet tölthessek. Sorsomban ugyanis most nem régiben egy olly szerencsés catastropha történt, mellynél fogva ez előtt két esztendővel szerencsétlenül eljátszott szabadságomat, ha nem egészen is, legalább nagy részben vissza nyertem; úgyhogy már most senkié nem vagyok, csak magamé és barátaimé. Eltéptem a* kötelet, melly velem egy ördögöt összekapcsolt — egyszóval az én házas életemnek örökre vége van! !! De elég légyen ez úttal ennyit tudnod, majd ha véled szembe lépek, bőven meghallasz tőlem mindeneneket. Hanem Édes Gyurim engedd meg nékem azt a' kérést, mellynél fogva azt kívánnám tőled, hogy czélba vett útadat, halaszd — ha lehet — továbbra. Szomorú dolog lenne reám nézve, hahogy felmenvén, sem veled, sem Martynkkal szembe nem jöhetnék; annál szomorúbb pedig, mivel ha én benneteket most nem láthatlak, azután nem tudom, mikor lehet ahoz szerencsém. Nékem most van időm Pestre felmenni; és ha ezt nem használom, azután az őszig erről nem is álmodhatom. Add tudtomra minél előbb, tellyesítheted-e ezen kérésemet, vagy sem? mert ha csak ugyan Május közepén Pesten nem leszesz: úgy én a' felmenetelről inkább lemondok, és pénzedet, mellyet magam akarnék felvinni, akkor úgy fogom valakitől felküldeni. El van már az készítve számodra, Kisfaludyéval és Vörösmartyéval együtt; ' s ha szándékom nem volna hozzátok minden órán felmenni, ugy e' pénzeket Bohus által most felküldöttem volna. Kiadandó könyvedre minden iparkodásom mellett is csak egy előfizetőt sem kaptam; az 5 forint elrettent minden embert; mert itt a* hazafiúságot csak krajcárokon és garasokon szeretnék megvenni. Én azomban részemről praenumerálok három példányra; és a* járandó 15 forintot felmenetelemkor kezedbe személlyesen lefizetem.