Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)
Levelek
67 rabok, mellyeket benne nagyobb részént mint meg annyi ritka nagyságú gyémántjai a* Magyar Literaturának, ugy tekinthetni — igazolják mondásomat. Ha én ezek közül mindegyiknek becsét külön külön fejtegetni akarnám: egész könyvet kellene arról irnom. Homonna völgyébe n Ossiánt; a* Tündér-völgybe n Zrínyit; a* Sziszeki Győzedelembe n Lucanust; Eltébe n és a* Csákányi Vér-menyekzőbe n a' régi Trubadúrokat; a* két drámában Shakespearet; Vörösmart y és Bajz a Lyriconjaiban Petrarcát, szemlélem előttem mái csinos szabású magyar köntösben dicsőségesen feltűnni. Tollagi Jónás t házas korában is úgy szeretem mint nőtlenen; Szenveybe n a' jó fordítón kivül már jó teremtőt ismerek; Telek y és T essedi k is nincsenek szégyenére annak a* helynek, melly nékiek a' dicsők sorában engedtetett. Egyedül a' Bácskai Dal, Sédel darabjai, Kovács Tamá s és Kiss Károl y prózái látszanak előttem az aurea mediocritas' szerény korlátai között maradni. De szükség illyenek is adnunk; részént azért mert ezeknek még nagyobb a publicuma nálunk; részént azért, hogy mellettek a' többi gyöngy annál inkább kitűnhessen. Azonban Kissnek egyik regéjében a' religióbeli [.. „ ] vett motivumot helyben nem hagyhatom; felednünk kell a* régi vakság Epohájának ezen szennyeit — ' s távol legyen, hogy még csak historice is elől hozzuk azokat. — Egyszóval én az idei Auróráról azt merem állítani, hogy párját alig fognak mutathatni a' felettünk Culturájokkal hánykolódó nemzetek is. — A' Cuprumok is igen becsesek; kivált a' Czimlapot diszesitő, nagyon a' helyhez és időhöz van választva tárgyára nézve. Továbbá a' Tündérvölgyben a' nép fija, melly igazi isteni valót mutat; és Hollókőben a' Madonna-forma Magyar szép is nékem felette tetszenek. — Dicsőségemnek tartanám, ha nevem is a' Magyar Culturának ezen drága Kincstárában ragyoghatna; de már annyi felségest látok abban, hogy szinte kétségbeesem a* felől, hogy én valami olly méltó mivet tudjak teremteni, melly ottan helyet foglalhasson. — Értem, hogy Stettner recenseálni fogja; lemondok hát azon szándékomról, mellyet ez eránt én is magamban feltettem. Nékem az volt a' gondolatom, hogy mindenik darab alá, a' mi az idei Aurórában van, abban a schemában, a' miben a* darab alkotva van, egyegy chararcteristicai Epigrammát készítsek, és azt a' Minervában kinyomtattassam. De már most jó kézben van Stettnernél a' recensensi toll. Megbocsásson Kedves Barátom, hogy ennyit fecsegtem; maga szólita fel erre; én pedig egy illy kedves tárgyról keveset beszélni nem tudok — nékem még ez is igen kevés. Ha csekély Ítéletemben néhol meg nem talál egyezni Kedves Barátom: felőlem balul ne ítéljen; mert nékem törvényem mindenkor azt mondani szájjal, a' mit szívvel érzek — bár ottan ottan botoljak is. Becses hajlandóságába ajánlott, megkülönböztetett hódolással vagyok és maradok Kedves Barátom Uramnak igaz szivű szolgája Fábián Gábor fiskális
