Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)

Levelek

50 szaporodó nyomorultt Poétácskák Légióját sem kívánom szaporítani, mert ehez magamat nagyon jónak érzem (dazu fiihle Ich mich zu gut). A' mi többnyire azon Adeptusok Ítéletét illeti kik a' Sonett theoriáját legfelebb Schlegel Wilhelmnek ezen Sonettjéből: Zwey Reime heisz' Ich viermal kehren wieder etc. megtanulván, in praxi négy pont közét értelmetlen ' s nagy részint önnteremtett szovakkal megtömik, semmit sem csudálom hogy az ő mértékjek szerént az én dalaim mellyekben egy két vagy legfellebb is csak három pontot, ' s leg alább egy kis dolgot is lelhetni, Sonett nevet sem érdemelnek, ' s az h la etc, etc, (exempla sunt odiosa!) való Sonett csinálás dicsét a* maga egész teljében örömmel nekik engedem 's nem kívánok benne osztozni. Még egyszer mondom tehát hogy én igen örülök hogy Kisfaludy Sonettjeimet az Aurórába fel nem vevé, 's igy egy kis szeles viszketegbol tárgyazott 's már most bizonyosan bánandó következetlen lépéstől visszatartóztatott. Hanem fel nem vett darabjaimat, a tudományos Köztársaságban általjában megtartott szokás 's világos kérttem ellenére miértt hozzám vissza nem küldötte? azt meg nem foghatom, valamint azt sem hogy Náraynak, (kit maga kért meg hogy az Aurórába munkákat adjon 's kinek dolgozásai közül maga is választotta-ki Millit ' s az Epedő Himfyt,) egyik darabját is ki nem adta; mert ezen tárgy felett való halgatásodból én legalább azt következtetem. Meg lehet hogy ez utóbbira Kisfaludyt ismert Adeptus Secretariusai birták. — Minekutána a* túlsó lapon kevés szóval tett kinyilatkoztatásomat olvasád; characterem pedig ismered épen nincsen okod a* 16d Octoberi leveled szerént félni hogy én vagy Kazinczynak (kivel azonban folyvást levelezek), annyival kevésbé pedig más akárkinek zászlója alatt zsoldoskodjam, — Kovacsóczytol kérlek kérdezd-meg ha vette e' azon Septemberi Levelemet mellyben a' Ság hegyi vár-omladék topographiai leírását küldém-meg neki, ezt tudni nagyon szeretném, 's ő is még talán nem feledte el mint az Árpádiát, Malvinát etc. etc. Náraynktol még ekkorig nem vettem levelet pedig még October első napjaiban irtam neki Aradra. — Malvinát ma irt levelemben kértem engedje-meg hogy az Árpádia számára küldött darabjai Aurórába adattassanak, mihelytt válaszát veendem tüstént foglak tudósítani. Addig is kérlek 's ezen Levelem által meghatalmazlak arra hogy Kisfaludy Káról Urtol azon enn-kezemmel irtt három Sonettet, mellyek Fenyéry Gyula aláírással vágynák jegyezve ' s mellyeket neki a* multt Januárban Recepisse mellett Franco 's olly ovás mellett küldöttem hogy a* ki nem adás esetére hozzám visszaküldje, — vedd kezedhez. Hogy Hafyzod valahára napfényre fog jőni annak örülök, ne busúlj én annyi Előfizetőt fogok gyűjteni a* mennyit csak lehet. — Én a' beállott komor idők unalmait részint a' Franczia Grammaticán való kínlódás részint Ariosto' Furiosojában való gyönyörködés közben ölöm. Ha nincsen is meg benne az az egyszerű fennség, az a' gyengéd érzet melly Tassóban annyira bájol (: nb. Tassót Takács Péter Ur által szándékom volt neked leküldeni, de biz az feledségből itthon maradt): de minden nyomon azon Sublimére botlik benne az ember mellyet Te is annyira [ ... ] [A levél itt megszakad! ]