Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)
Levelek
44 leveleddel való igen nagy megelégedetlenségemet. Ollyan hijányosan, csonkán és gondatlanul válaszolál csak nem, mint K. szokott kinek válaszából rendszerint azt sem tudom kivenni, ha vette e azon levelemet mellyre válaszol. Eddig való leveleid után újság 's boszantó újság volt előttem azon fagyosság melly jelen leveledet merevíti, úgy hogy ha ezt csak a' legközelebbivei vetem is öszve azt kell kihúznom hogy egy holnaptol olta minden jó húmorod (a* tent ádat is különösen ideértve ) nagyon meg romlott. Mi lehet azon interesant nevezetlen munkád mellyen ülsz nem tudom kitalálni ha csak ne talán Ninának igértt Sonett, Triolett, Rondeau, vagy Sestina nem; — ezen utolsónak készítése közben, Magyarban lyukasra is ülhetné ám az ember a' nadrágot. Akármi legyen is azonban ez, a' mi a' gondosabb válaszolásban akadályozott üsse meg a* part 's ezzel basta! — Meg elégszem tehát no, ha ép kalappal nem köszöntél is, sajnálkozva jutván eszembe hogy új kalapodat Kenausz az Esei pusztán lett kitálalásakor öszvezuzta. — Ha Ninánál a' Gnidoszi A.B. C-én már a* non plus ultráig az az a' Z-ig mennél (:a' mint sejteted:) — prosit! — Az idei Aurórát én Hrabowszky Ügyvéd Ur szívességéből meg kaptam nálam volt vagy két hétig 's a' velejét négy ívnyi Kivonatomban, legalább a' Versekre nézve mind bírom. Előttem legkedvesebb Darab benne Tollagi Jónás, ennek írójának én csak nem egész meggyőződéssel Fáy Andrást hiszem a' Szalay Benjámin alakja alatt; — éppen az a' Világ 's emberismeret, könnyű tónus, finom elmésség, ' s édes csípősség van Tollagi leveleiben is a' mellyek Fáy munkájit velem annyira kedveltetik, az a* tréfás Sonett is olly tökéletes hogy az egész Aurórában nincs ollyan több egy is. Egyéberánt én nagyon örülök ha Fáynak ezen lelki Rokona valósággal is existál: de annyival inkább sajnálom ha a jövő Évi Aurórában ollyan darabja lesz mellyet hitvánságnak kellett nevezned. Tollagi után a' pálmát én a' Sz. Mihály hegyi Remetének adnám. Szép a' Barátság és Szereim Ideje is Himfytől;de a' Tyrann Poéta nekem nem tetszik. Nagyon kedvesek nekem még Kisfaludy Károlnak Honvágya, Lantos Szerelme, Izórája *s Epigrammáji közül némelyek. Makáry Verseiben igen szép reménységet támaszt magáról a' jövendőre nézve. Többnyire az Aurórában nagyon silány productumok is vágynák. De ebből csak az következik hogy az Auróra is könyv mert a* mint Martial mondja: Crede mihi sic fit omnis, Amice! (Avise!) liber. Tassót már egynéhányszor áltolvastam 's még most is a legnagyobb gyönyörűséggel olvasom. Minő gyengéd érzés hajtja-ált ' s minő Hősi szellem lelkesíti az egészet! minő lágy 's ismét minő férjfias ecsettel festetnek a* változó 's mindég érdeklő jelenetek! Tassó az a' kit Himfy mellett e' korig a' legnagyobb Költőnek ismerek — Petrarca ellenben nem felelt-meg várásomnak; meg lehet azértt hogy még nehezen értem; de csak nem szeretem midőn a' legolvadóbb epedés közben is van ideje, gyermekes elmésségeket 's hideg szójátékokat hajhászni. — Olvastam egy Olasz Románt is: Gli Amori di Teresa di Saint Cyran e di Giuseppe Gianfaldoni. 's egy olasz Operát: Angelicat. Most Metastasio munkájit olvasom, Cantataji különös édességüek itt küldök egyet kóstoló gyanánt:
