Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán

123 1. FÜGGELÉK AZ ELNÖKSÉG NAPIRENDJÉN: AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR FEJLESZTÉSE Az elnökség márciusi ülése jórészt az 1986. évi közgyűlés előkészítésével foglalkozott. A köz­gyűlés elé terjesztendő javaslatokat megtárgyalásuk után ismertetjük. A közgyűlést nem érintő napi­rendi pontok közül ezúttal két tájékoztatót mutatunk be. Az MTA Könyvtárának helyzete és fejlesztése című összefoglalás bevezetőjéből kitűnik, hogy - a tudományos gyűjtemények volumenét, változatosságát és szolgáltatásainak számát-kiterjedt­ségét tekintve - az ország legjelentősebb tudományos könyvtáráról van szó. Az elnökség legutóbb 1961-ben foglalkozott a könyvtárral, megállapítva, hogy a magyar viszonylatban is elmaradott Akadémiai Könyvtár korszerű, tudományos nagykönyvtárrá vált. Határozatában kitűzte a további fejlesztés feladatait - közöttük a tudományos kutatómunka rendszeres végzésének igényét. Nap­jainkban egy újabb fejlődési szakasz következik, amit a könyvtárrekonstrukció-épületbővítés és a könyvtáigépesítési program jelez. Az 1961-85 közötti negyedszázadban az országos gyűjtőköri kooperációval összhangban vég­zett állománygyarapítás eredménye a tudományok széles skáláját átfogó, mintegy 930 ezer kötet könyv, elsősorban a nyelv- és irodalomtudomány, az ókortudomány, az orientalisztika, valamint a természettudományi alapkutatáshoz szükséges művek köréből. Páratlan értéket képvisel a törté­nelmi hagyományokat őrző folyóiratgyűjtemény 12 500 körüli címjegyzékével - köztük 5000 kur­rens külföldi periodikával. Az akadémiai könyvtári hálózat 4000 kurrens folyóiratával együtt ez a szám az országba járó tudományos folyóiratoknak mintegy 50 %-át jelenti. A beszerzésben nagy szerepe van a cseretevékenységnek: jelenleg 76 állam 1529 intézményével tart fenn a könyvtár kap­csolatot. A muzeális gyűjtemények rendkívül gazdagok. Példa erre a Kézirattár és a Régi Könyvek Gyűj­teménye 1200 ősnyomtatványával, az író- és tudóshagyatékokkal, magyar klasszikusok (Vörösmarty, Arany, Ady stb.) kézirataival, valamint a nemzetközi hírű Keleti Gyűjtemény állománya. Felbecsül­hetetlen értékei Kaufmann, Vámbéry, Körösi Csorna, Goldziher és mások kéziratai s újabban a „Ti­betan Tripitaka" 168 kötetes reprintje, a „Mongolian Kanjur" 108 kötete, egy japánisztikai és a kö­zelmúltban beszerzett Scheiber-féle hebraisztika-judaica könyvtár. Az MTA Levéltárával és Mikro­filmtárával 1961-től csaknem megduplázódott az MTAK anyaga (ma 1 744 000 egységből áll), s mindezzel szerves egységet alkot az akadémiai könyvtári hálózat másfél milliós könyv- és folyóirat­állománya. A könyvtár igénybevétele — a szűkös férőhely ellenére — kiemelkedően intenzív a helybenol­vasást és kölcsönzést tekintve; 1985-ben 3362 fő volt a beiratkozott olvasók száma. Az információs szolgáltatások sokrétűek. A hagyományos tájékoztatás részeként témabibliográ­fiák összeállítását, irodalomkeresést vállal a könyvtár hazai és külföldi tudományos igények kielégí­tésére; folyamatos az akadémiatörténeti dokumentációs tevékenység és a publikált tudományszerve­zési dokumentáció. (1961-től jelenik meg a Tudományszervezési Tájékoztató, 1983-tól a Kutatás­-Fejlesztés.) 1978-tól működteti a könyvtár az ISI (Philadelphia) számítógépes Science Citation Index in­terdiszciplináris adatbázisát, amely hetente kb. 11 ezer publikáció adataival, ill. 150 ezer hivatko­zási adattal bővül. Az ISI adatszolgáltatásokat - tartalomjegyzék, téma, idézettség, publikációs tevékenység figyelése — 1985-ben 686 felhasználó vette igénybe. Az 1982-től működő természet­tudományos publikációs adatbank 52 kutatóhely 16 ezer publikációjának adatait tartalmazza. Az Akadémiai Könyvtár kijelölt nemzeti szervként képviseli Magyarországot a szocialista or­szágok Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszerében (az 1985-ig létrehozott közös adatbázis - kísérleti jelleggel - 20 megrendelőnek nyújt 50 témakörből online szolgáltatást), hazai vonatkozásban pedig szervezője és gesztora a Társadalomtudományi Információs Munkacsoportnak. Szakirodalmi, tudománytörténeti és forrásfeltáró kutatómunka folyik a könyvtárban — az egyéni érdeklődés figyelembevételével is - intézményi szinten, amihez kiadói tevékenység is kap­csolódik. Sorozataik: az MTA Könyvtárának Közleményei (90 kötet), MTA Könyvtára Kézirat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom