Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián
77 f) kutatási programtervezés (növekedési pontok, fejlesztési irányok), g) kutatási programok kiértékelése, h) szakmai bírálók kiválasztása, i) az alap- és alkalmazott kutatás közötti kapcsolat (gyakorlati alkalmazás, átfutási idő), j) nemzetközi tudományos kapcsolatok (információcsere, mely országok koncentrálnak egy bizonyos területre, mely területekre koncentrálnak bizonyos országok), k) adott ország tudományos kiadványpolitikájának elemzése és nemzetközi összehasonlítása. Adottságok és kételyek az ISI rendszerrel kapcsolatban Jóllehet technikai részletezés nélkül, de elég széles skálán igyekeztünk bemutatni az ISI adatbázisok adottságait, lehetőségeit, sokoldalú használhatóságát. Ez talán mégsem volt hiábavaló, mert tudományos közvéleményünknek viszonylag szűk köre ismeri ezeket. A teljes bemutatáshoz azonban hozzátartoznak a kételyek is, és ezek kapcsán feltétlenül meg kell említenünk a következőket: 1. A multidiszciplinaritás az egyes területek mélységi feltárásának rovására mehet. Az ISI rendszer ugyanis nem foghat át egy-egy szakterületet olyan részletességgel, mint azt a szakosított adatbázisok teszik. 2. Az idézési (hivatkozási) szokásokról, azok motiválásáról, mechanizmusáról még számos részlet felderítésre vár. Nem bizonyos, hogy kizárólag az ISI rendszerre támaszkodva a hivatkozási összekapcsolás minden később jelentősnek bizonyult közlemény nyomára vezet. 3. A nyelvi korlátokból adódó torzulás — amely ugyan nemcsak az ISI, hanem más gépi adatbázisoknál is jelentkezhet — az angolszász szakirodalom primátusa, a kis nyelvek gyengébb előfordulása, szemléleti különbözőségből adódó kihagyás (ami főleg a társadalomtudományokra vonatkozik; a szocialista, a marxista szakirodalom jelentőségének nem megfelelő szerepeltetése) nem idegen az ISI rendszertől sem. Következtetések Semmiféle szakirodalmi gépi adatbázis nem pótol a tudományos-műszaki fejlesztésben megfelelő társadalmi-gazdasági ösztönző és szabályozó rendszert, motivációt, alkotásra serkentő légkört, ipari hátteret, szervezettséget. De az is bizonyos, mindezek együttvéve sem nélkülözhetik a korszerű tudományos információs rendszert és ennek szoros tartozékát, a gépi adatbázist. 1 3 „A tudományos irodalommal dolgozni nem kevésbé alkotó folyamat, mint a tudományos kutatás bármely más stádiuma. Az információ-keresés távolról sem mindig könnyű és szokványos foglalkozás. Speciális ismereteket és gyakorlatot kíván — s főként nagy és szakadatlan munkát." 1 2 Ezt a nagy szakadatlan munkát könnyítik meg és teszik mindinkább nélkülözhetetlenné a szakirodalmi adatbázisok.
