Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián
75 A szakirodalom ilyenfajta feldolgozása eltér a hagyományos tárgyszavas rendszerekétől. Az alapvető eltérés az, hogy az indexelő által (néha észrevehetően önkényesen) adott tárgyszavakat a szerző és a cikk adatai helyettesítik. Ez az eltérés megszünteti a tárgyi indexeléssel kapcsolatos problémákat. Szükségtelenné teszi az indexelő ítéletalkotását, amitől az indexelés mélysége (azaz: az egy tétel leírásához adott tárgyszavak száma) függ, csökkenti az indexelés időigényességét. A hivatkozási visszakeresés nyújtotta lehetőségek függetlenek diszciplína-határoktól és időbeli korlátoktól, amelyek egyébként oly gyakran teszik bonyolulttá a szakirodalmi kutatást. Ily módon a hivatkozási visszakeresésre úgy rendezik az irodalmat, hogy a használó követheti a fejlődés időbeli útját, függetlenül attól, hogy ez a fejlődés milyen tudományág irányában halad. Ez különösen kedvező a multidiszciplináris irodalomkutatásban. Következésképpen a hivatkozási visszakeresés a kereső számára nemcsak azokat a dokumentumokat jelzi, amelyekről nem tudott, hanem azokat is, amelyekről ugyan tudott, de amelyeknek releváns voltára nem is gondolt. A hivatkozási visszakeresésről a manuális Science Citation Index segítségével egy szovjet szerző a következőket mondja: „Különösen fontosnak tűnik... hogy az Index segítségével széles körű visszacsatolást* lehet létesíteni. Most, amikor a hasonló tematikájú cikkeket publikáló tudományos folyóiratok száma több tucatra rúg, a Science Citation Index nagy segítséget nyújthat a kutatónak ahhoz, hogy«szomszédjai»cikkeire leljen, tanulmányozza érvelésüket, kísérleti vagy számítási technikájukat, kapcsolatba kerüljön kollégáival, kifejtse kritikai megjegyzéseit vagy válaszoljon azokra." 1 0 A világ tudományos folyóirattermése 40-50 ezerre tehető. A releváns információk azonban e volumennek mintegy 10 %-ában lelhetők fel. Az ISI adatbázis ezeket a folyóiratokat dolgozza fel. Van olyan vélemény, „hogy az ISI az összes létező, elméleti vagy alkalmazott jellegű tudományos problémával foglalkozó releváns információ 90 %-át feldolgozza. A feldolgozott kiadványok tudományterületenként a következőképpen oszlanak meg (az ISI által elfogadott terminológiát használjuk): 42% — élettudományok, 23% — kémia és fizika, 12% - klinikai gyakorlat, 12% — mérnöki tudományok és technológia, 11 % — biológia, agronómia és környezettudományok." 1 1 Az ISI három adatbázist működtet: Science Citation Index (SCI) (Tudományi Hivatkozási Index); Social Science Citation Index (SSCI) (Társadalomtudományi Hivatkozási Index); Arts and Humanities Citation Index (AaHCI) (Művészeti és Humán tudományi Hivatkozási Index). Az SCI adatbázis 3800 folyóirat „borítólaptól-borítólapig" történő feltárásán alapul. Az Index évente mintegy 430 000 folyóiratcikket dolgoz fel, hivatkozási része évente kb. 5,2 millió hivatkozást tartalmaz. Az SSCI adatbázis mintegy 1600 folyóiratra teijed ki szintén „borítólaptól-borítólapig", valamint további 2500 szelektíven indexelt folyóiratra. Az AaHCI adatbázis jelenleg kb. 800 folyóirat „borítólaptól-borítólapig" terjedő anyagára támaszkodik. Az SCI adatbázis megrendelhető mágnesszalagos vagy nyomtatott formában 1961-től kezdődően, ötévenkénti kumulációval (1965-1969 és 1970-1974). Az SSCI 1969, az AaHCI (csak nyomtatott formában) pedig 1977 óta áll rendelkezésre. Az ISI
