Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián
72 désben részt vállal az országos információpolitika alakításában és az információ-ellátásban. Különösen vonatkozik ez a természettudományi információra, amelynek eddig nem volt gazdája. A természettudományi információs tevékenység először tárcán belüli, majd fokozatosan országos koordinálása, a megfelelő szolgáltatástípusok kialakítása, megtervezése és tényleges szolgáltatása akadémiai feladattá vált. 2 Úgyszólván nincs ország, amely képes lenne a tudományos információ területén teljes önellátásra berendezkedni. Ez sem nem gazdaságos, sem nem hatékony. Nemcsak Magyarországra érvényes, hogy fontolóra kell venni a már bevált vagy ígéretes mágnesszalagra alapozott külföldi információs adatbázisok alkalmazását. így például Svájcban egy hivatalos jelentés a következőkre konkludál: „A kis országok, így Svájc is gyakorlatilag és pénzügyileg nincsenek abban a helyzetben, hogy teljes dokumentációval rendelkezzenek valamennyi területen. De számukra még a nagy országokénál is fontosabb a dokumentáció ügye, hogy pontosan tájékozottak legyenek a tudomány és a technika fejlődése tekintetében, s így versenyképesek tudjanak maradni. így minden ország saját ügye, hogy aktív dokumentációs tevékenységének optimumát meghatározza, igényei és lehetőségei mérlegelésével." 3 És egy magyar megnyilatkozás: az 1978-as nyári parlamenti ülésszak miniszterelnöki expozéja erről a témáról így szólt: „... a következő időszakban a tudománytól különösen a korszerű, a piacképes termékek kifejlesztésében, az új gyártási eljárások meghonosításában várunk még több kezdeményezést és aktív közreműködést. A mennyiségi fejlődést fel kell váltania még inkább az intenzív fejlődésnek .. . a jövőben még kevésbé járható út, hogy minden fejlesztési feladatot saját kutatási eredményeinkkel oldjunk meg. Sok, nálunk fejlettebb ipari ország jóval nagyobb mértékben épít a külföldi eredményekre, mint ahogy azt mi tesszük. Fokozni kell tehát a külföldi szellemi termékek átvételét, meghonosítását és bevezetését.. ," 4 Az MTA igényeit kielégítendő szakirodalmi adatbázis kiválasztásánál és megtervezésénél számításba kell venni a szocialista országok tudományos információs együttműködéséből várható korszerű lehetőségeket. 5 Ilyenek kialakulóban vannak, vagy egyik-másik már ki is alakult az NTMIR (Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer) keretében (NÁTMIR-ok, ágazatiak és NSIR-ek, speciális dokumentumfajták szerintiek), továbbá kísérlet alatt áll a VINITI kidolgozta ASZSZISZTENT; a társadalomtudományi területen folyik a MISZON számítógépes adatbázisának előkészülete. Nyugati országokban több száz mágnesszalagos adatbázis fizethető elő akár off-line, akár az utóbbi években mind nagyobb tért hódító on-line szakirodalmi szolgáltatásként. 6 Ezek közül néhány már használatos Magyarországon is, így például a Chemical Abstracts Condensates (CAC), INSPEC, METADEX. Abból az alapvető meggondolásból kell kiindulni, hogy — amint azt a nemzetközi tapasztalatok is mutatják — egyetlen olyan, mégoly korszerű adatbázis sem létezik, amely önmagában megoldaná akár a természettudományok, akár a társadalomtudományok szakirodalmi információ-ellátását. Többnyire még egy-egy ágazat információ-ellátása sem oldható meg kielégítően egyetlen adatbázissal. Meg kell találni azokat a legáltalánosabb (interdiszciplináris) adatbázisokat, s azokat a legfontosabb ágazati (szakosított) adatbázisokat, amelyek egymást kiegészítik. Ez jelentős előkészítő munkát, mérlegelést igényel és szükségessé teszi az ún.információs infrastruktúra meglétét is. Ez utóbbin azt értjük, hogy gondoskodni kell: