Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

„Tudományok és művészségek szeretete..."

TUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZSÉGEK SZERETETE ... Nagymultú nemzeti intézmények jubiláris megemlékezései során általában két vég­let kísért. Az egyik, a múlt felhők nélküli ünneplése, a másik, a múlt értékeinek olyan­fajta elismerése, amely alkalmas a jelen erényeinek hangsúlyozottabb kidomborítására. Az Akadémiai Könyvtár megalapításának 150. évfordulója kapcsán mindkét véglet bízvást elkerülhető. A könyvtár, Akadémiánk legrégibb és a felszabadulásig egyetlen in­tézménye, a magyar tudomány- és művelődéstörténetnek olyan fejezete, a nemzeti mű­velődés múltjának és a jelen tudománypolitikájának olyan tényezője és e kettő olyan ötvözete, amely egyaránt állja a történelem kritikai vizsgálatát és mellőzheti a jelen ered­ményeinek a múlt tükrében történő felnagyítását. A könyvtár, az Akadémiához hasonlóan a magyar társadalom alapítványa a nemzeti nyelv művelésére és a tudományok ápolására s egyben „a közjó előmozdításának vágyá­tól indíttatva ... és a haza összes polgárainak használatára". A reformkor célkitűzései fogalmazódtak meg gróf Teleki Józsefnek 1826. március 17-én kelt könyvtár-alapítólevelében. Azáltal, hogy az Akadémia könyvtárát a haza ösz­szes polgárainak használatára szánták az alapítók, a ma közművelődéspolitikája felel a másfél évszázados távlatból hangzó kezdeményezésre. Nem kevésbé előremutató és & ma törekvéseivel egybehangzó a Magyar Tudós Tár­saságnak az az igyekezete, hogy már első lépéseivel bekapcsolódni kívánt a világ tudo­mányos vérkeringésébe. 1833-ban kiadott első évkönyvét az Akadémia eljuttatta a kül­földi tudós testületeknek és nem lehet nem észrevenni az első akadémiai csereküldemé­nyek ajánló soraiból 1 kiolvasható reformkori szemléletet a haza és a világ kapcsolatá­ról: „A magyar tudós társaság évkönyveinek első kötetét Uraságtoknak azon érzéssel küldi meg, mely az egész emberiséget, tudományok és művészségek szeretete által köz lelki atyafiságos nagy egyesületbe vonja. E mellett ajánlja a Magyar Tudós Társaság a tudományos dolgokban kész segedelmét,s kikéri Uraságtoknak is iránta szíves hajlan­dóságát." A szép gondolat szép nyelvi formában ölt testet e levélben. A megvalósulás? Sok szűk évtizeden keresztül jóformán a kiadványcsere volt a kül­földi irodalom egyetlen számottevő beszerzési lehetősége az Akadémiának — 1949-ben történt átszervezéséig. Jelenleg az akadémiai kiadvány csere 90 ország 1600 tudományos intézményére terjed ki és nemcsak beszerzési, hanem tudomány- és művelődéspolitikai célokat is szolgál. És folytathatnánk a sort a reformkor kezdeményezéseinek és a ma művelődéspoli­tikájának egybecsendüléséről - az Akadémiai Könyvtárról szólván. De nemcsak a köz­művelődési elképzelések, a nemzetközi könyvtári kapcsolatok vonatkozásában érezni az évszázados átívelést, hanem még olyan, a nagyközönség által alig ismert tevékenysé­gek kapcsán is, mint amilyen a belső könyvtári feldolgozó munka. A Jelenkor, Helmeczy Mihály lapja az Akadémiai Könyvtárnak 1844. december 23-án történt megnyitása alkalmával Magy. tud. társaság könyvtárnyitásának ünnepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom