Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az Akadémiai Könyvtár új épülete

AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR ÚJ ÉPÜLETE Az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár történetében egy évszázadra visszatekintve aligha akad olyan termékeny és reményteljes esztendő a könyvtár végleges elhelyezésének megoldása szempontjából, mint a 140. évforduló esztendeje: 1966. Mindenféle megemlékezésnél értékesebb és méltóbb az a nagyvonalú és áldozatkész tevékenység, amelyet akadémiánk, az ország legfelső tudományos fóruma új könyvtárépületének megvalósítása érdekében kifejtett. Az Akadémiai Könyvtár új otthonának felépítése az országos könyvtárügy szempontjából beilleszkedik abba a néhány éve — ha késedelmesen, de mégis csak — megindult folyamatba, amely a tudományos és szakkönyvtárak fejlesztését, sok évtizedes elhelyezési problémák, illetve a műszaki-gazdasági és tudományos fejlődés követelményeiből adódó, újabb keletű könyvtári problémák megoldását célozza. Ebbe a folyamatba tartozik a nemzeti könyvtár elhelyezése a budai várban, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ önálló épületbe költöztetése és jelenleg folyó bővítése, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem új könyvtárépületének megépítése, jónéhány korszerű ipari és akadémiai kutatóintézeti könyvtár megépítése, illetve rekonstrukciója (többek között a Kohó- és Gépipari Minisztérium Híradástechnikai Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási, Biokémiai, valamint Központi Fizikai Kutatóintézetének könyvtárai). Az Akadémiai Könyvtár új épületének megvalósítása egyaránt szolgálja a jelenlegi rossz elhelyezés megszüntetését és a tudományos fejlődés követelményeiből adódó új igények kielégítését. A jelenlegi elhelyezés az Akadémia székházában, ahol a könyvtár egy évszázada működik, nem biztosíthatja a mintegy 1 millió könyvtári egysegei számláló gyűjtemények korszerű megőrzését és fejlesztését még pótraktárak rendszere mellett sem. A gyűjtemények között olyanok vannak, mint a nemzeti kulturális vagyonhoz számító kézirattár, az ország második legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteménye, a világszerte számon tartott keleti gyűjtemények, az ország legnagyobb és legértékesebb külföldi tudományos periodika tára, a rendkivül gazdag és sokrétű modern könyvgyűjtemény, az új akadémiai levéltár stb. Ugyanakkor a szolgáltatások fejlesztése (pl. reprográfia, mikrofilmezés), a könyvtárhasználat bővítése (jelenleg csupán összesen 70 olvasói férőhelye van a könyvtárnak), a tájékoztató szolgálat több irányú fejlesztése a jelenlegi elhelyezési körülmények között nem oldható meg. Az Akadémia több lehetséges változat megtárgyalása után úgy döntött, hogy 40—50 évre oldja meg a könyvtár elhelyezési problémáját. így került sor az illetékes szervekkel egyetértésben az új könyvtárépület helyének kijelölésére a volt Lloyd-palota helyén, a Roosevelt tér-Dorottya utca-Apáczai Csere utca által határolt 4500 m

2 alapterületű telken. Az 1963-ban lebonyolított országos tervpályázat bebizonyitotta, hogy az adott