Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az Akadémiai Könyvtár új székházáról

AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR ÚJ SZÉKHÁZÁRÓL Az Akadémiai Közlöny 1966. évi 1. száma közli az MTA Elnökségének 83/1965. sz. határozatát az Akadémia intézetfejlesztési tervéről és III. ötéves tervének beruházási javaslatairól. A határozat melléklete tételesen felsorolja a tervezett beruházásokat, közte az egyik legjelentősebb volumenként az Akadémiai Könyvtár új székházának felépítését, ami két ötéves tervidőszakban valósul meg. A beruházás a tervjavaslat szerint a III. ötéves terv második felében (1968—1970) kezdődnék meg és befejeződne a IV. ötéves terv első éveiben (1970-1972). Mintegy 4-5 év alatt épülne tehát meg az új könyvtárlétesítmény. Az Akadémia, újjászervezése óta eltelt történetileg viszonylag rövid idő alatt old meg egy egy és negyedszázados problémát, korszerű elhelyezést biztosít legrégibb intézményének, az ország egyik legnagyobb és legértékesebb, nemzetközileg is jelentékeny és számon tartott közgyűjteményének.

1 Az Akadémiai Közlönyben közzétett határozatnak az új könyvtárépületre vonatkozó pontjáig, illetve az azt megelőző 22/1965. sz. (1965. június 25.) elnökségi határozatig, az új épület létesítését kimondó alaphatározatoktól (Elnökség 13/1962., illetve 65/1962. sz. határozatai) az Akadémiai Könyvtár épületének tervezési programjától hosszú és műszaki-szakmai vitákkal terhes út vezetett. Sőt a műszaki-szakmai viták az 1965. júniusi elnökségi határozat után is folytatódtak még, amíg 1965 őszére kialakult az Akadémia és az építészeti szervek teljes egyetértése az új könyvtárépület tervezési koncepciója, illetőleg az 1966 áprilisra elkészülő beruházási program tekintetében. Ennek a korábbi, Havassy-Vajna-íé\e terv-variánsok legjobb elemeinek felhasználásával történt kialakításához nagymértékben hozzájárult az ÉM Középülettervező Vállalat vezetőségének és személy szerint Skoda Lajos igazgató főmérnöknek a fáradozása, valamint az Építésügyi Minisztérium Tervezési Főosztályának közreműködése. így vált lehetővé, hogy a kijelölt főtervező, Czebe István (akinek Vámossy Ferenccel közösen készített terve az 1963. évi tervpályázaton a második díjat nyerte)

3 és Pálfy Pál gépésztervező, a közel kétéves vita eredményeit leszűrve, az akadémiai igényekkel összhangban alkothassák meg az épület új koncepciójú tervét. A műszaki-szakmai jellegű viták szinte természetesek egy olyan városképileg rendkívül exponált területen tervezett, funkcionálisan rendkívül igényes létesítménynél, mint az egykori Lloyd-palota helyén épülő Akadémiai Könyvtár, amely az Akadémia székházával szemben fog elhelyezkedni a Roosevelt tér-Dorottya utca-Apáczai Csere utca által határolt telken, ahol kötött a beépíthető alapterület és a magasság. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a tudományos könyvtári célépületek tervezésében igen csekély a magyarországi tapasztalat (a legutolsó, a Műegyetemi Könyvtár is félévszázados épület), már így is nyilvánvaló a tervezési feladat nagysága. Ezt még csak fokozza az állomány sokrétűsége (tibeti táblanyomatoktól és mongol kéziratoktól a modem fototechnikai előállítású dokumentumokig), a szolgáltatások széles skálája (a hagyományos