Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
Hagyomány és korszerűség: az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről
32 kiadványait), „academica" — összefüggésben az előbbiekkel — (a külföldi tudományos szervezetek és testületek kiadványai, leszámítva az alkalmazott és műszaki tudományokat), továbbá összefoglaló és kézikönyv jellegű, enciklopédikus, standard, reference műveket valamennyi tudományterületről (leszámítva az alkalmazott és műszaki tudományokat), végül, de nem utolsósorban a határterületek irodalmát, különös tekintettel a matematika alkalmazására. A teljes állományt tekintve az arány a humán- és társadalomtudományok, valamint a természettudományok (alapkutatások) között kerekítve 80 %—20 %, és nagyjából ez az aránya az évi gyarapodásnak is (évi mintegy 20 ezer egység). A folyóiratoknál a természettudományok aránya nagyobb, mint a monográfiáknál. A könyvtár használatát nem az abszolút számok magassága (szakosított olvasótermekben, illetve kutatószobákban összesen 70 férőhely van), az extenzív, hanem az intenzív használat jellemzi, igen magas az egy olvasóra (olvasási alkalomra) jutó egységek száma: 6—7 mű, ami tudományos könyvtáraink között a legmagasabb. Ennek oka a kutató könyvtári jelleg (viszonylag kevés olvasó nagyméretű állományhasználata, tehát hiányzik a könyvtárakat elsősorban nem az állományuk, hanem az olvasási körülmények miatt felkeresők tömege). Ez korántsem jelenti, hogy ne volnának további teendők e téren; az állomány kihasználtságát növelni kell, aminek azonban a jelenlegi elhelyezési viszonyok között, a szűkös férőhely gátat szab. Az Akadémiai Könyvtár használóinak összetétele összhangban van az állománnyal, mindkettő túlnyomó többségben tudományos jellegű, tehát megfelel a Könyvtár akadémiai jellegének. Ez vonatkozik szolgáltatásaira, tudományos munkájára, tájékoztatási tevékenységére is. A Könyvtár igyekszik e tekintetben végrehajtani az MTA Elnökségének azt az elvi állásfoglalását, hogy a Könyvtár akadémiai jellegét az állománnyal egyenértékűen funkciói, szolgáltatásai határozzák meg. Olyan össz-akadémiai érdekeket kifejező funkciók mellett, mint az akadémiai kiadványcsere és az „akadémiai kiadványtár" működtetése, bizonyos akadémiai központi hatósági feladatok ellátása (pl. kiadvány -devizagazdálkodás) és még egyebek, amelyekről még szó lesz, a tudományos munka és tájékoztatás terén már mutatkoznak bizonyos eredmények. Ezek közé tartozik olyan tudománytörténeti segédletek kiadása, mint „Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma 1840—1960" (1962. 377 lap), olyan akadémia- és tudománytörténeti közleményeké, mint a Könyvtárnak 1956-ban indult és jelenleg a 39. számnál tartó .Jublicationes"-sorozatának több száma (épület-történet, könyvtár-történet, „A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai" stb.), továbbá az egyes állománytesteket feltáró és leíró olyan kiadványok, mint a „Kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa 1952—1961" (1962. 183 lap), valamint kézirattári anyagközlések és tanulmányok (Bolyai, Bartók, Székely Bertalan stb.), amelyek többnyire a Magyar Tudomány „Történelmi adattár" rovatában jelennek meg. Ugyancsak a tudományos munkát hivatottak elősegíteni különböző könyvtári-könyvészeti segédletek, mint a nemzetközi sziglagyűjtemények („Index acronymorum selectorum"), vagy az olyan kiadványok, mint a mikrokártya szerepéről a kutatásban szóló tanulmány (amelyet egyébként fordításra átvettek az NDK-ban és Csehszlovákiában). Ezzel összefüggésben említem meg, mint lényeges központi akadémiai szolgáltatást, azt a tevékenységet, amelyet a Könyvtár Mikrofilmlaboratóriuma végez.