Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
Az Akadémiai Könyvtár funkciói
19 munkát előrevivő szolgáltatások fejlesztését, illetve kialakítását (fotoreprodukciós szolgáltatások, központi cédulasokszorosítás stb.). 3. Mint az egyik vezető magyar tudományos nagykönyvtár, az Akadémiai Könyvtár kiveszi a részét az országos tudományos könyvtári munkamegosztásból. így ellátja az országos szakkönyvtári alapkönyvtári gyűjtőkörből ráeső feladatokat (ókortudomány, klasszika filológia, világirodalomtörténet, nyelvészet, orientalisztika), olyan feladatokat, amelyek hagyományos gyűjtőköréből adódnak. Továbbá a nagyarányú nemzetközi kiadványcseréből (több mint 80 ország, mintegy 1800 intézményével cserél a Könyvtár) adódóan — és a jövőben fokozottan — ellátja a duplum és nem-saját profilú kiadványokkal az akadémiai hálózati és az egyéb gyűjtőkör szerint illetékes szakkönyvtárakat. E tevékenységet nemcsak országos állománygyarapítási, hanem gazdasági szempontból is jelentősen fejleszti (így pl. bizonyos külföldi folyóiratok előfizetésétől és könyvrendelésektől eltekinthetnek azok a könyvtárak, amelyeket az Akadémiai Könyvtár bevon szakirodalom-ellátási körébe). 4. Mint a könyvtári munka (szolgáltatások) kiegészítéseként tudományos kutatómunkát is végző intézményben, a Könyvtárban folyó önnálló kutató jellegű tudományos munkában is ki kell domborodnia az akadémiai jellegnek. Amint a Könyvtár nem tervez általában szaktudományi bibliográfiai munkálatokat, ugyanúgy szaktudományi kutatások (történelem, földrajz, irodalom stb.) műhelye sem lehet. Ezzel szemben bizonyos akadémiai jellegű tudománytörténeti és könyvtártudományi kutatásoknak van helyük a Könyvtárban. Ilyen témakörök (a teljesség igénye nélkül): a tudományszervezési dokumentációból fokozatosan kifejleszthető kutatás a tudományszervezés és a tudományos munka tervezése köréből (szükség szerint külső szakemberek bevonásával), az Akadémia kiadói tevékenységének története, az akadémiai kiadványcsere története, a korszerű tudományos tájékoztatás elvi és elméleti kérdései (helye a kutatásban, racionális szervezése, hatékonysága stb.), az elnökségi határozat megfogalmazásában: „A kutatómunka teijedjen ki a könyvtártudomány művelése és magas színvonalú forráskiadványok megjelentetése, továbbá a társadalom- és természettudományok története és a kézirattár és egyéb gyűjtemények gazdag anyagának feltárása mellett a tudományszervezés és a kutatások tervezési kérdéseire is." Végül, de nem utolsósorban a Könyvtár története, az Akadémia története egyik fejezeteként. A Könyvtárnak az Akadémia munkásságát e négy vonatkozásban kell — részben közvetlenül, részben közvetve — szolgálnia. Tevékenységének az előzőkben vázolt iránya tulajdonképpen a szocialista típusú akadémiai könyvtárra általában jellemző. Ahhoz, hogy az Akadémiai Könyvtár valóban segítője lehessen a maga sajátos eszközeivel az Akadémia tudománypolitikájának és tudományszervezési munkásságának, részletesen fel kell mérnie helyzetét és fejlesztésének irányvonalait. Amint a népgazdaság tervezése sokéves tapasztalatok után is állandó finomításokon, átalakulásokon, tökéletesítésen megy keresztül, amint a tudomány tervezésének „aranykorán" mégjóval innen vagyunk, úgy a könyvtári munka távlati tervezésének szinte „kőkorszakát" éljük. E cikk is mindössze azzal az igénnyel íródott, hogy a könyvtárügy egy szektora - az akadémiai könyvtárügy — funkcióinak megvilágításához járuljon hozzá néhány adalékkal.
