Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek az állományépítésben

154 Minden valószínűség szerint a technikai feltételek feljavulásától, mindenekelőtt a könyvtári folyamatok gépesítésétől és a kommunikációs adottságok mennyiségi és minőségi változásától várhatjuk — előbb nemzeti mértékben — az információcsere olyatén fejlődését, amelynek révén megvalósíthatjuk az állományépítés bizonyos mértékű, nem adminisztratív, hanem tudományos módszerekkel operáló összehangolását. Ez egyaránt vonatkozik a folyóiratokra, könyvekre és kutatási jelentésekre. Várhatóan az egyes nagy tudományterületek között sem lesznek különbségek az összehangolt állományépítés szükségességének felismerésében. Ez a szükségesség valójában már jó ideje fennáll, és e téren — sugallják a nemzetközi tapasztalatok — az igények további növekedése várható. A nemzeti igények valószínűsíthető növekedése követeli ki majd a nemzetközi öszszehangolást. Ennek jegyében sem nemzetileg, sem nemzetközileg ne váljunk egy olyan leegyszerűsített elképzelés rabjaivá,hogy „egyszeri feldolgozás — többszöri felhasználás". E tekintetben a használók igénye a döntő, továbbá a nagy gyűjtemények folyamatossága. Az állományépítésben a nemzetközi együttműködés alatt mindig csak bizonyos mértékű, a körülményektől és a hagyományoktól függő korlátozott együttműködés értendő. Ezt azonban folyamatosan, nem kampányszerűen, tudományos elemzésre alapítva, minimálisan adminisztratív jelleggel kell megvalósitani. E vonatkozásban Magyarországon az 1983 őszén végrehajtott, kizárólag adminisztratív jellegű folyóiratrendelés-csökkentés tipikus példája volt annak, ahogyan nem szabad az állományépítésbe (és persze az információellátásba) belenyúlni, s ezáltal inkább kompromittálni az összehangolási törekvéseket, mintsem elősegíteni őket. Pozitív tanulsága is volt azonban az akciónak, amennyiben fokozottan ráirányította a figyelmet az ésszerűsítésre, a kooperációra. Mindkettőt komolyabban kell venni, mint eddig.

1 4. Kapcsolódó kérdések A nemzetközi együttműködés az állományépítésben nem szorítkozhat a vétel és csere útján beszerzett dokumentumok nemzeti és nemzetközi összehangolására. A beszerzéshez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a hálózati elv érvényesítése, ami megnyilvánulhat akár államigazgatási keretben, mint a szocialista országokban, akár önkéntes kooperációban, mint az Egyesült Államokban működő néhány könyvtári konzorcium, akár nemzetközi relációban, mint a skandináv országokban. A hálózati elv érvényesítése a gyakorlatban ui. jócskán túllépi az állományépítés egyeztetésének kereteit.

2 A hálózati munka keretében, illetve hozzá kapcsolódva merül fel a helykihasználás problematikája is. Aligha kerülhető el a tárolóraktár létesítése (vagy általában a külső raktáraké). Emlékeztetőül: egy kötet ára nem a beszerzési ár (a csere is pénzbe kerül), hanem ehhez a feldolgozás, a raktározás és az összes kapcsolódó tevékenység költségeit is hozzá kell számítani. Az esetek tekintélyes részében a beszerzést követő költségek magasabbak, mint a beszerzés költségei. Ezért az állományépítés nemzeti vagy nemzetközi szinten történő összehangolása nem egyszerűen a beszerzési költségvetés észszerűbb felhasználását szolgálja, hanem általában a könyvtári információellátás optimalizálását. Az állományépítés ennek csak egy része. A gyarapítás mellett az állományapasztás, az optimális helykihasználás (a kevésbé használt állomány központosított ki-