Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A társadalomtudományi információ és dokumentáció hálózati munkájának problémái és perspektívái Magyarországon

149 Az ágazati TID-bázisintézmények kvázi-összefogását a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára látja el, részben mint interdiszciplináris intézmény, részben mint a kutatóintézeti, ágazati szakkönyvtárakkal (történettudományi, szociológiai, közgazdaságtudományi stb. intézetek könyvtárai) együtt jelentős szakirodalmi és szolgáltató bázis. E feladat elvállalása irányába hatott és hat az is, hogy az Akadémia Könyvtára két nemzetközi társadalomtudományi programban is képviseli a Magyar Tudományos Akadémiát, illetve Magyarországot. Ez a két program: a MISZON (Meidunarodnaá informacionnaá sistema po obícestvennym naukam, a szocialista országok tudományos akadémiáinak nemzetközi társadalomtudományi információs rendszere) és az ECSSID (European Cooperation in Social Science Information and Documentation, Kelet-Nyugat társadalomtudományi együttműködési program). A fejlesztés és korszerűsítés súlyát a magyarországi TID-ben a szakágazati bázisintézmények viselik, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának feladata e törekvések szervezeti-anyagi támogatása. Az ágazati TID-elemzések és a TIM feltételezése az volt, hogy az információs bázisintézményeket a diszciplinárisán illetékes akadémiai kutatóintézet vagy bizottság orientálja tudománypolitikai szempontból. Ez az elgondolás célszerűnek látszott, mert összekapcsolja a kutatást a TID-del, de gyakorlatilag nem vált be. Ugy is mondhatnám, hogy az ágazati tudománypolitikai orientálásra elgondolt testületek, illetve intézetek nem voltak kellően motiváltak e feladat ellátására. De az is világossá vált, hogy a TID hálózati munkát nem lehet létrehozni a legszebb, legmeggyőzőbb koncepciókkal sem. így jutott el a TIM arra a meggondolásra, hogy olyan érdekeltségi-szervező erőt kell találni, amely köré a TID-együttműködés reálisan szervezhető, és konkrét tartalmat kap. Ilyen reális tartalomnak mutatkozott a korszerű információs technológia bevezetése a TID-be, a számitógépes információfeldolgozásra alapozott együttműködés. 6. Számítógépes TID A hazai gazdasági körülmények és a műszaki fejlettségi színvonal miatt meglehetősen kézenfekvőnek látszik, hogy a szakirodalmi számítógépes feldolgozás, a gépi adatbázisok együttműködésben jöjjenek létre. A viszonylag késve megindult számítógépes feldolgozás általában szakemberhiánnyal is járt. Ily módon pozitívan fogadták az érdekeltek a TIM-nek azt a kezdeményezését, hogy több kísérlet, tervezet, koncepció után a TID-et és hálózatba szerveződését a számitógépes szakirodalmi feldolgozásra kell alapozni. Ehhez - tekintettel az anyagi és műszaki eszközök, valamint tapasztalatok szétszórt és egyenlőtlen voltára - egy olyan kerek koncepcióba kellett foglalni a teendőket, amely figyelembe veszi a tudományos és gazdasági élet reális szükségleteit. Ezzel a TIM el kívánta kerülni — amennyire csak lehetséges — az ötletszerű fejlesztési tendenciák kialakulását. Ennek érdekében — felhasználva a különböző könyvtárakban már meglévő tapasztalatokat (pl. Országgyűlési Könyvtár, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára), és elemezve a reális igényeket a számítógépes információ iránt, mind pedig az erre való adottságokat — keret-tervezetet készített a TID fejlesztésére a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság részére. Ez a tudománypolitikai irányító testület többszöri vita után elfogadta a TIM keret-tervét, annak anyagi konzekvenciáival egyetemben. Nyilván-