Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az akadémiai könyvtárak funkciórendszeréről és szervezeti formájáról

142 és az akadémián kívüli tudományos szakkönyvtárakban történik. A központi könyvtárak csere-lehetőségekkel, a nemzetközi kölcsönzéssel stb. segíthetik elő a szakkönyvtári feladatok ellátását, továbbá gazdaságosan központilag üzemeltethető automatizált információval. A meghatározó különbség a központi és a kutatóintézeti könyvtár gyűjtőköre között inkább funkcionális jellegű. A kutatóintézeti könyvtár általában a folyó kutatásokhoz gyűjti a dokumentumokat (ideértve és hangsúlyozottan a nem hagyományos dokumentumtípusokat, mint amilyenek a „reportok", „preprintek" stb.), míg az általános tudományos könyvtár a világ szakirodalmát figyeli nagyobb függetlenséggel a folyamatban levő kutatásokról. Mindez fokozottan vonatkozik az akadémiai könyvtári-információs munkára. Szakosítás és integráció a funkciókban és a szervezeti formában Az előzőekben vázoltakból következik, hogy az akadémiai információpolitika azonos jegyein kívül a létrehozott szervezeti formák szükségképpen változatosak. Aligha szükséges ezek tételes leltározása, egynémely szervezeti megoldásra történő utalás azonban jobban megvilágítja a szakosítás és az integráció helyzetét. Az integráció nem azonos a centralizálással. Míg például az erősen integrált funkciójú magyar akadémiai könyvtár erősen decentralizált kutatóintézeti könyvtárhálózattal működik együtt (önálló költségvetés, beszerzés, személyzet stb.), addig az erősen szakosított központi intézményekkel rendelkező SZUTA keretében a könyvtári-információs munka rendkívül centralizált (az intézeti könyvtárak tulajdonképpen a központi könyvtárak filiáléi, ennek minden konzekvenciájával, központi beszerzés, katalogizálás stb.). A legrégibb rendszer a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájáé és ez egyben a leginkább szakosított is a központi intézmények szempontjából. A központi intézmények magas fokon centralizáltak (pl. központi beszerzés). Négy össz-szövetségi információs intézmény áll a rendszer élén, időrendben: a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának Könyvtára (Leningrád, hazai általános, külföldi természettudományi gyűjtőkörű, történeti múltú nagykönyvtár); az INION

1 (Moszkva), a forradalom után alapított társadalomtudományi alapkönyvtár, a FBON

2-ra alapozott társadalomtudományi információs intézet; a VINITI

3 (Moszkva, a Minisztertanács mellett működő Tudomány és Technika Állami Bizottsága és a Szovjetúnió Tudományos Akadémiája közös felügyelete alatt működő tudományos műszaki információs intézet, a világ legnagyobb intézete a maga nemében); a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának Természettudományi Könyvtára (Moszkva). E négy intézmény munkamegosztása egymás között, továbbá kapcsolatuk a kutatóintézeti könyvtárakkal, a köztársasági akadémiai könyvtárakkal, a novoszibirszki akadémiai tudományos központ könyvtárával, mindennek bemutatása nem ennek a dolgozatnak a feladata, itt csak egyik lehetséges szervezeti modellre történő utalás volt a cél. Az említett irányító intézmények közül kettő kifejezetten könyvtári jellegű, egy „tiszta"-profilú tájékoztatási intézet, egy pedig könyvtárra alapozott információs intézet. További változata a szervezeti formának a Lengyel Tudományos Akadémia könyvtárhálózata. Több önálló könyvtára is van (Varsó, Krakkó stb.), egy központi informá-