Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
Az akadémiai könyvtárak funkciórendszeréről és szervezeti formájáról
140 Jórészt a történeti sajátosságokból következnek azok az azonos fejlődési tendencián belüli különbözőségek, amelyek a szocialista típusú akadémiai könyvtárak felszabadulás után kialakult funkció rendszerében megnyilvánulnak. Az akadémiai könyvtárak megváltozott szerepe A felszabadulás után egy sor országban a gyökeres társadalmi-gazdasági-kulturális átalakulásnak megfelelően és főleg az átalakulást elősegítendő radikális változáson mentek keresztül a tudományos akadémiák. Tudós társasági jellegük megtartása mellett kifejlődtek egyfajta tudományos minisztériumi funkcióik is. Az akadémiák könyvtárai általában voltaképpen ennek az új akadémiai funkciórendszernek kifejlődésével kerültek fokozatosan szinkronba a kor követelményeivel. Országuk könyvtári-tájékoztatási rendszerének lépésről lépésre váltak elsőrendű tényezőivé. A többnyire gyűjtő-konzerváló, tudománytörténeti, muzeális funkciójú, általánosságban passzív szerepű akadémiai könyvtárak múltbeli értékeiket megőrizve átalakultak korszerű funkciórendszerű dinamikusan fejlődő könyvtárakká. Ez az átalakulás nagyban-egészben összhangban történt a szocialista típusú akadémia kifejlődésével. Az új típusú tudományos akadémia ellátva az évszázadokon keresztül kialakult tudós testületi feladatokat, úgymint tudományos méltóságok és díjak odaítélése, nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása, ülésszakok és egyéb rendezvények szervezése, magas színvonalú kiadványok gondozása (illetőleg a mindezekben történő részvétel) és a testület, illetőleg egy tudományos elit számára egy könyvtár, egy levéltár és esetleg egy-két egyéb intézmény működtetése mellett új funkciókkal bővült. Általában az adott országok legfelső tudományos fórumává vált, a kormány tanácsadójává tudományos kérdésekben, irányító szerepet visz az alapkutatásokban, kutatóintézeti hálózatot, kísérleti üzemet, kiadót működtet és könyvtára, tájékoztatási intézete által egyfelől megszervezi a széles körű akadémiai információhálózatot és ellátást, másfelől részt vesz az országos információellátásban, illetőleg vezető szerepet vállal ebben a munkamegosztásban egyéb országos információs intézményekkel. Témánk szempontjából az új funkciókból csak ez utóbbival, a könyvtári-információs funkcióval, illetve funkciórendszerrel foglalkozom a továbbiakban. Az akadémiai könyvtárak funkciórendszere Azonos alapelvek az információpolitikában és különbözőségek a szervezeti formákban, szakosodási és integrálódási tendenciák a funkciórendszerben jellemzik a szocialista típusú akadémiai könyvtárakat. Az információpolitika leglényegesebb vonása mindenekelőtt az, hogy az akadémiai tudománypolitika részét képezi. Ennek két fő orientációja különböztethető meg: az egyik, a közvetlen akadémiai feladatokhoz szükséges információellátás megszervezése, a másik az országos könyvtári információellátásában és ennek szervezésében történő részvállalás. Ez az információ politika nem mindig fogalmazódik meg egységes koncepció keretében, tételesen, akadémiai határozatokban, rendelkezésekben, de lényegét megtalálhatjuk akadémiai iratokban — például a központi könyvtárak szervezeti szabályzataiban - és a gyakorlatban.
