Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Előszó a jövő könyvtártörténetének vázlatához

11 A felszabadulás után az Akadémia megújítása során a Könyvtár feladatai megszaporodtak, a régi otthon egyre szűkebbé kezdett válni. Rövidesen rá kellett szánnia magát, hogy növekvő anyaga számára vidéken is keressen raktárhelyiségeket. Jó szervezéssel az itt elhelyezett könyvek is könnyen hozzáférhetők maradtak ugyan, de mégiscsak lelassították a rájuk utalt kutatók munkáját. Rövidesen kiderült, hogy a Könyvtárnak új székházra van szüksége. A lehetőségek mérlegelése után helyéül a Roosevelt téren az egykori Lloyd-palota telkét szemelték ki. A nagy körültekintéssel, sok munkával megszervezett tervet azonban nem sikerült megvalósítani. Új megoldást kellett keresni. A szerény számú lehetőségek közül a választás az Arany János utcai egykori akadémiai bérházra esett. Ezt a tervet, úgy látszik, sikerül megvalósítani; az érdem a Könyvtár vezetőjéé és az ő szívós munkáját támogató felsőbb hatóságoké. A székház rekonstrukciója megkezdődött és belátható időn belül be is fejeződik. A Könyvtár új feladataihoz igazított rendjének megszervezése nem volt kis gond. Sikeres megvalósításához nagyban hozzájárult a Könyvtár munkatársainak lelkiismeretes, odaadó munkája, nem utolsósorban pedig azok a hasznos tapasztalatok, melyeket a Könyvtár vezetője az Egyesült Nemzetek genfi könyvtárának vezetésében eltöltött idő alatt szerzett. Miként alakult az Akadémiai Könyvtár sorsa, története? Erről szólnak a következő írások. Budapest, 1986. november 1. Ligeti Lajos az MTA rendes tag a a Könyvtári Bizottság elnöke Ligeti Lajos (1902) akadémikust 1936-ban választották meg levelező tagnak, így több mint ötven esztendeje tagja az Akadémiának. A Könyvtári Bizottságnak (az Akadémia egyik legrégibb bizottsága, 1865-ben hozták létre) több mint negyedszázada elnöke.