Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán
114 a tudományos fokozatok elnyerését. Az MTAK-ban jelenleg 2 tudományok doktora, 7 kandidátus dolgozik, s öten a kandidátusi disszertációjukon dolgoznak, illetve állnak védés előtt. A tudományos minősítéssel rendelkezők közül csak hárman nyerték el fokozatukat azelőtt, hogy az MTAK munkatársai lettek. Az alkotás, a kutatási eredmények kategóriájába tartozónak tekintem az új könyvtári-információs szakmai „kultúráld' bevezetését, illetve kutatási irányok, módszerek kidolgozását vagy adaptálását. Ilyen volt többek között a 60-as évek elején a magyar társadalomtudományok nemzetközi fogadtatásának bibliográfiai elemzése, majd ugyanez a munka a természettudományok néhány területén, az első mikrokiadványok megjelentetése Magyarországon, a tudománytani-kutatásszervezési dokumentáció meghonosítása, a 80-as évek elejétől a természettudományi szakirodalmi információs szolgáltatások bevezetése és a tudománymetria meghonosítása, legújabban pedig a nemzetközi bibliográfiai kutatásokba való bekapcsolódás. Ez a szemlélet és alapállás, amely mindig nyitott az újra, amelyet kezdeményező- és vállalkozókedv jellemez, ez segíti az MTAK-t a századfordulóig, s azon túl vezető kitűzésében. Ezt az MTA vezetése messzemenően támogatja. Új technológia — számítógépes program Az MTAK fejlesztési elképzeléseit az előző két fejezetben leírtak és kifejtettek határozzák meg. Egyfelől az új elhelyezés adta lehetőségekre, amelyek még akkor is új minőséget jelentenek, ha a területi szétszórtság jórészt továbbra is megmarad, másfelől az eddigi tevékenység tapasztalataira lehet építeni. A fejlesztési elképzelések szolgáltatásközpontúak és technika-igényesek. Abból kell kiindulni, hogy az MTAK szolgáltatásai a jövőben is három metszetben jelentkeznek: a tudományos nagykönyvtár, az MTA könyvtári hálózata központja, az országos szervező feladatokat (részben nemzetközi kötelezettséggel) ellátó intézmény metszetében. A technológiai fejlesztés pedig kiterjed általában az új technikai eljárások bevezetésére, a számítógépes technikára, s ezekre alapozva a komplex könyvtárgépesítésre, és az információgépesitésre, ezen belül mind a társadalomtudományi, mind a természettudományi, főként az alapkutatásokkal összefüggő információszolgáltatás, továbbá a kutatásszervezési nyilvántartások gépesítésére. Mindezen feladatokat lehetőleg nem megkettőzve, fölösleges párhuzamosságokkal, hanem az érdekeken alapuló (és nem adminisztratív jellegű), országos és nemzetközi munkamegosztásban kell elvégezni. Elvi és gyakorlati megfontolások arra intenek, hogy nem szabad újra és újra felfedezni már fölfedezett dolgokat, hanem alkalmazni, installálni a már máshol, belföldön-külföldön próbát kiállt eljárásokat, technológiákat, továbbá ott és olyan mértékben gépesíteni, ahol és amilyen mértékben & szervezeti érettség megkívánja, illetőleg várhatóan a felkeltett igények szükségletté válván megkövetelik. Ilyen elvi alapokon és meggondolásokból az MTAK a fokozatosság betartásával a következő fejlesztésekkel számol.
