Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán

100 A rekonstrukció területmérlege Az MTAK jelenleg (1984. évi adatok) az alábbi alapterületekkel rendelkezik: - < 2 (1 ) A könyvtar alapterülete az MTA szekhazaban (V Roosevelt tér 9.) 3023 m (2 ) Törökbálinti DEPÓ II. könyvraktár (3 x 1500 m szinten 23 km polcrendszer 1500 m (3 ) Újpesti rakpart,könyvraktár 720 m (4 ) Sokszorosító-házinyomda (VI. Rózsa Ferenc u. 10.) 80 m

2 (5 ) Könyvkötészet (VII. Majakovszkij u. 79.) 160 m

2 (6 ) Levéltár (V. Münnich Ferenc u. 7.) 115 m összesen 5598 m A rekonstrukció elkészültét követően az MTAK a székházban kiürít és átad 1552 m alapterületű helyiséget. A székházban marad továbbra is a Keleti Gyűjtemény, a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, a Mikrofilmtár és fotólaboratórium és a gyorsmásolószolgálat összesen 1471 m

2-nyi alapterületen. Az MTAK alapterülete a rekonstrukció után: 2 (1) Arany János u. 1. 7606 m (2 ) A székházban maradó helyiségek 1471 m (3 ) Külső raktárak, üzemek, munkahelyek 2575 m 7 A területbővítés 6054 m , a jelenleginek mintegy 100%-a. A működési szempontból hátrányos több telephely megmarad ugyan, de a szolgáltatások, főleg a helybenolvasási lehetőségek jelentős mértékben kibővülnek. A férőhelyek száma (könyv és folyóirat) több mint 200%-kal megnő. A rekonstrukció fő előnyének ez tekinthető, de vele egyenértékűek az állományvédelmi kihatások, sőt járulékosan ide sorolható a munkahelyek korszerűsítése is. Nem utolsó sorban pedig a területbővülés, a kulturáltabb munkakörülmények lehetővé teszik a fokozott hatékonyság-orientáltságot, ami a rekonstrukció vezérfonala. Az új elhelyezésnek — a székházban maradó és a kihelyezett részlegekkel együtt — mintegy 20—25 évig kell biztosítania a fejlődés fizikai-térbeli feltételeit. Van ugyan elképzelés a további bővítésre is (sakknyelven szólva „borítékolt lépés"), de ez már a 2000. év utánra marad. Építészeti leírás A könyvtári rekonstrukcióra számításba vett lakóépület pincéből, földszintből és négy emeletből áll, smint mondottuk, az MTA székházával egy tömböt alkot (1. 1. ábra). Városképi szempontból az épülettömb kiemelkedő része a pesti Duna-partnak. Ezért a Fővárosi Műemlék Felügyelőség bizonyos megkötéseket írt elő, s a tervezés során arra törekedtek, hogy az épület jellege, homlokzati egysége változatlan maradjon az átépítés után. Az 1865-ben épült lakóház szerkezeteit csak kis mértékben lehet hasznosítani, jelentős részük lebontásra kerül. Megmaradnak az utcai és udvari főfalak, és a háromkarú, szép ívelésű lépcső a szintenként csatlakozó boltozatos keresztfolyosóval. A középfalat, belső válaszfalakat, födémeket, boltozatokat, függőfolyosókat lebontják. A megmaradó falak között, az új tartószerkezetek és födémek megépítésével, az udvarok első emeletig történő beépítésével alakul ki a nyolcszintes új könyvtárépület (1.2., 3. ábra).