Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984

Névmagyarázatok

89 várfogságra ítélték. Előbb a pesti "Újépület"-ben, majd a kufsteini várbörtönben raboskodtak. Élményeikről írta meg később "Kufsteini jegyzeteit" Michelet francia történetíró számára, aki Teleki Blankáról könyvet szeretett volna írni. MARÉT, HUGUES BERNARD (1763-1839) — francia politikus, utóbb Napóleon államtitkára. Batsányi Jánossal egy időben volt a kufsteini várbörtön foglya. MARTINOVICS IGNÁC (1755-1795) — ferencrendi szerzetes, egyet, tanár. Politikai pályafutása kezdetén a császár szolgálatában állt. Mikor elbocsátották, a jakobinus mozgalom híve lett. Titkos társaságot szervezett. Társait részben vele együtt a budai Vérmezőn kivégezték, részben börtönbe zárták. MERCANDIN, JOSEF gr. (1800-1874) — csehországi születésű. Elvégezte a bécsi Theresianische Ritter-, valamint a mérnöki Akadémiát. 1849-ben részt vett az olaszországi hadjáratban. 1853 végén nevezték ki a kufsteini vár parancsnokául. A foglyokkal emberségesen bánt. Kufstein város díszpolgárává választotta. Ott is temették el. NEHIBA JÓZSEF (1796-1853) — a magyarországi Bácson született. 1848^19-ben az osztrák hadseregben harcolt. Beszélte a német, magyar, olasz nyelvet, tudott valamit franciául és románul. Alezredesi rangban, 1851-ben a kufsteini vár parancsnokául nevezték ki. Czuczornak engedélyezte, hogy leveleit magyarul írhassa. PETŐFI SÁNDOR (1823-1849). REGULY ANTAL (1819-1858) — a finnugor nyelvészet és a magyar őstörténet kutatója. RIEDL, ANDREAS (1748-1837) — bécsi születésű. Jakobinus eszméi miatt volt fogoly a kufsteini várban. RIMELY MIHÁLY — bencésrendi szerzetes, pannonhalmi főapát Czuczor Gergely elfogatása idején. RÓKA JÓZSEF (1790- ?) — szegedi születésű kanonok. Halálra ítélték, majd kegyelemmel 20 évi várfogságra. 1849 novemberétől raboskodott Kufsteinben, 1852. augusztusában kegyelemmel szabadult. ROSENBERG HONÓR — bencésrendi szerzetes, pannonhalmi főapát. SÁROSY GYULA (1816-1861) — költő. A szabadságharc alatt jelent meg "Aranytrombita" c. műve, melyért a forradalom leverése után halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték. A pesti "Új épület"-ben írt "Babylon imája" c. versét Teleki Blanka ihlette; két másik börtönversét Lővei Klárának írta. 1855-ben kegyelmet kapott. SEMONVILLE, CHARLES HUET, MARQUIS (1759-1839) - francia diplomata. SZABÓ ISTVÁN (1801-1892) — műfordító. Lefordította az "Ilias" és "Odysseia"-t. P.SZATMÁRY KÁROLY (1831-1891) — író, tanár, Lővei Klára rokona. A szabadságharcban mint honvéd főhadnagy vett részt, utána bebörtönözték. Az 1880as években kiadta Lővei Klára "Kufsteini jegyzetei"-t. SZENTJÓBI SZABÓ LÁSZLÓ (1767-1795) — Költő. Már a debreceni kollégiumban megismerkedett a felvilágosodás íróival. Batsányi János barátja. 1794-ben a jakobinusokhoz fűződő kapcsolatai miatt letartóztatták, halálra ítélték, majd ítéletét kufsteini várfogságra változtatták. Ott halt meg 28 éves korában.