Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
92 Az "egyetlen hazai példány" periodikumok esetében, amint ez a későbbiekben bemutatott táblázat adataiból kitűnik, a használat az állomány 28,22 % -át érintette. Ez a kihasználtság csaknem 8 %-kal alatta marad a teljes külföldi periodikum-állomány féleség szerinti kihasználtsága 36,35 %-os értékének. Az egyetlen hazai példány periodikumok állománya 1973-ra 19%-kal csökkent 1966-hoz képest, s ebből a "kisebb választékból", az abszolút értéket tekintve, 11-gyel többet használtak most, mint első vizsgálatunk idején. Az egy használt folyóiratra eső átlagos olvasói szám (1,43) viszont csökkent az 1966-ban tapasztalthoz (1,7) képest, ám ez a csökkenés még jelentősebb, több mint 50 % -os, ha a teljes kurrens külföldi periodikum-anyag esetében nyert átlagszámhoz (3) viszonyítunk. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az Akadémiai Könyvtár állományában lévő kurrens külföldi periodikum-féleségek használtsága, valamint az egy használt periodikumra eső átlagos olvasói szám, mindkét vizsgált időszakban negatív korrelációban volt a hazai viszonylatban unikumnak minősülő kurrens külföldi periodikumok akadémiai könyvtári féleség-használatával, és az e halmazon belül mutatkozó, egy periodikumra eső átlagos olvasói számmal. Azok az értékek, melyek mutatják, hogy a rendelkezésre álló, országosan unikumnak számító kurrens külföldi periodikumokból az egyes szakok vonatkozásában mennyit és milyen olvasói átlaggal használnak, a 33. táblázat, 1973. évi keresettségi indexeinek csökkenő rendjébe állított adatsoraiból könnyen leolvashatók, és az 1966-ra vonatkozó értékekkel egybevethetők. Míg 1966-ban az első tíz leginkább kihasznált szakterület között egyetlen természettudományi vonatkozású volt, a kémia, addig 1973-ra ez a szakmegoszlási kép százszázalékosan átrendeződött, amennyiben az egyetlen klasszika-filológia kivételével természettudományi szakterületek a listavezetők. Ez a jelenség tovább erősíti azt a korábbi állításunkat, hogy az Akadémiai Könyvtárban a periodikum-használat 1973-ra a természettudományok vonatkozásában megnövekedett. Ezen átfogóbb jellegű értékelés mellett talán nem érdektelen még az előbbi táblázat adatait kisebb halmazokra bontani, és megnézni, hogy ezeken belül: mondjuk az Akadémiai Könyvtár profiljába nem tartozó szakok unikum-periodikumai körében miként alakult a használat, valamint az egy periodikumra eső átlagos olvasói szám. Már csak azért sem érdektelen ezt a problémakört megvizsgálnunk, mivel 1966-ban is feltettük a kérdést, hogy a profilidegen kurrens külföldi periodikumokat — éppen egyetlen hazai példány voltuk miatt — az átlagnál többen olvassák-e, s vajon az átlagosnál jobban kihasználják-e az ide tartozó periodikum-féleségek állományát? 1966-ban, az akkor nyert elemzési eredmények birtokában, erre a kérdésre egyértelműen negatív választ kellett adnunk, mivel a profilidegen unikum-periodikumoknál mind a keresettségi index, mind pedig az átlagos olvasói szám egyaránt alacsony volt. E tekintetben is változás történt 1973ban, mivel olyan szakágak esetében mint az ásványtan, a paleontológia, a bányászat és kohászat, jóllehet számszerint kevés unikum periodikummal rendelkeztünk, de a rendelkezésre állók mindegyikét használták valamilyen formában. A keresettségi index 1973-ban 4-0,18 érték között mozgott, ahol a 4-es érték 100 % —os kihasználtságot jelentett. 1966-ban 3,29 volt a legmagasabb keresettségi index, ami azt jelenti hogy egyetlen szak esetében sem érte el a kihasználtság a 100 % —ot.
