Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

88 Arra vonatkozóan nincsenek arányszámaink (1966-ban sem voltak), hogy az egyes nyelveken való olvasás számadatai milyen meghatározó részösszetevőkre bomlanak, azaz, hogy mi a szerepe a tényleges nyelvtudásnak, illetve az egy-egy nyelvterület szakirodalma iránti (a szótározva való olvasás nehézségeit is vállaló) érdeklődésnek abban, hogy a rendelkezésre álló különféle nyelvű periodikumokat milyen nyelvi megoszlásban használják. Nem tudunk megfelelően egzakt képet adni a tekintetben sem, hogy mi volt 1966-ban, illetve 1973-ban az egyes szakok szakirodalom-olvasási "anyanyelve". Erre az igen jelentős kérdésre két tényező miatt sem tudunk megnyugtató választ adni. Egyrészt azért, mivel az Akadémiai Könyvtárban a természettudományok és főleg a műszaki tudományok vonatkozásában ún. "kiegészítő olvasás" folyik sok tekintetben még ma is, amikor mint már megállapítottuk, a periodikum-használat terén, a természettudományok felé való eltolódást tapasztalunk. E kiegészítő olvasás nyelvi megoszlását a szóban forgó tudományterületekre általánosan jellemző nyelvi megoszlásként felfogni, módszertani tévedés lenne. A humán- és társadalomtudományi folyóiratok használatának nyelvi megoszlását viszont az a már más vonatkozásban sokat emlegetett tény befolyásolja, hogy kiterjedt cseretevékenysége révén az Akadémiai Könyvtár igen nagy számban rendelkezik kis nyelvet (cseh, bolgár, lengyel, szlovák, horvát stb.) képviselő és csak itt meglévő periodikummal. Egy-egy olvasó, kinek munkahelyén (a tanszéki, az intézeti, az üzemi könyvtárban) a kutatáshoz szükséges alap-periodikumok rendelkezésre állnak, kifejezetten ezekért a csak nálunk meglévő periodikumokért jön be az Akadémiai Könyvtárba. A periodikum-használatnak ez az indítéka — véleményünk szerint — a használt anyag nyelvi tagolódását már olyan fokig befolyásolja, hogy a használat nyelvi megoszlási képe immár a humán- és a társadalomtudományok vonatkozásában sem lesz jellemző az adott tudományok 1966. vagy 1973. évi szakirodalom-használati "anyanyelvére". A 32. táblázat adataiból néhány következtetés azért mégis megengedhető. Az angol nyelvű periodikumok iránti igény minden vonatkozásban tovább nőtt, a spanyol nyelvű folyóiratok használata viszont minden használati szinten kisebb-nagyobb mértékben csökkent. Érdekességként említhetjük meg, hogy az egy periodikumra eső átlagos olvasói szám ma is éppen úgy mint 1966-ban messze a legmagasabb a külföldön megjelenő magyar periodikumok esetében volt. A világnyelveken megjelenő folyóiratoknál az egy periodikumra eső átlagos olvasói szám az angol esetében volt a legmagasabb mindkét vizsgált időszakban. A francia nyelvű periodikumok átlagos olvasása mely 1966-ban némileg magasabb volt mint a németeké, 1973-ra valamelyest csökkent, s így a német már megelőzi. A szakirodalomban számos hazai és külföldi kutató foglalkozik a használat nyelvi megoszlásának kérdéseivel. A szakirodalmat összefoglaló fejezetünkben (1.6-os alfejezet) jó néhányat ismertetünk is ezek közül. Marton János idevágó vizsgálatának eredményei (Marton 1976) és megállapításai vágnak egybe több ponton saját elemzésünk adataival.