Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

1. Szakirodalmi áttekintés

6 Leszűkített nézőpontom védelmében felemlítem egyrészt a periodikumoknak a szakirodalmi tájékozódásban, ill. általában a tudományos tájékozódásban betöltött elsődleges szerepét, másrészt azt, hogy a tudományos tájékozódással is — nézetem szerint — úgy van az ember, mint a mindennapi élethez szükséges információkkal. A tudományos tájékozódás, csakúgy mint a biológiai információk rendszere, többszörösen biztosított: ugyanazokról a tényekről többféle csatornán keresztül is megbizonyosodunk. A periodikumok iránti igény a kutatói tájékozódásban csak egyetlen csatorna ugyan, de mint mikrokozmosz, részben tükrözi a kutatói tájékozódás súlypontjait, ezek jellegét, az információs igények szakmegoszlási, nyelvi stb. jellemzőit. A könyvtári szakirodalom-használatot, s így a periodikum-használatot is háromféle módszerrel tárhatjuk fel. Az egyik a kérdőíves módszer, egy további a használat folyamán keletkezett bizonylatok (kérőcédula, xerox-megrendelőlap, kölcsönzési térítvény stb.) adatainak számbavételén és elemzésén alapul, a harmadik módszer tulajdonképpen nem egyetlen könyvtár használatát vizsgálja, hanem egyáltalán a tudományos információ-felhasználást. Ez utóbbi a közleményekben találha- • tó hivatkozások számbavételén és elemzésének útján valósul meg De ezt a módszert közelíthetjük a közvetlen könyvtárhasználati elemzésekhez is úgy, hogy nem egy adott szakma kutatóinak hivatkozásaival kezdünk el statisztikai-matematikai méréseket, hanem egy adott könyvtár használóinak, olvasóinak közleményeiben jelentkező hivatkozásokkal. Alábbi szakirodalmi áttekintésünkben nem különítjük el a módszereket egymástól, hiszen nem önmagában a módszer a lényeges, hanem a segítségével elért eredmény. Annál kevésbé lehet elkülöníteni — a szakirodalom ismertetésében — az egyes módszereket, mivel elég gyakran tapasztaljuk azt, hogy egyes szerzők párhuzamosan két módszert is használnak s az egyikkel elért eredményeiket a másik módszerrel elérttel ellenőrzik. Általában a bizonylatok statisztikai számbavételének és a kérdőíves módszernek párhuzamos alkalmazására van példa, de a többi variáció is előfordul; (én — a magam részéről — 1971-ben a hivatkozáselemzést és a bizonylatok statisztikai számbavételét párosítottam). 1.2 Azonos periodikum-gyűjtemény különböző időpontban A kutatói periodikum-használat vonatkozásában azok a vizsgálatok számunkra a legértékesebbek, amelyek a használatot legalább két (esetleg több) időpontra vonatkozóan tárják elénk. Sajnos a periodikum-használat ismételt felmérésének példái elég ritkák a szakirodalomban. A különböző időpontokban tapasztalt periodikum-használat összehasonlító bemutatása leggyakrabban M.B. Line (1970, 1974, Line — Carter 1974) tanulmányaiban tükröződik. O, mint a National Lending Library (az intézmény neve 1973-tól: British Library Lending Division, BLLD) igazgatója a hivatkozások megoszlásának időbeli változásait bizonyos szakterületekre (fizika, szociológia stb.) leszűkítetten és általánosságban is vizsgálta. A. Sandisonnal közösen írott munkájában (Line — Sandison 1974) kétségbe vonta azt a korábbi feltevést, hogy egy adott anyagra való hivatkozások számbeli csökkenése egyúttal ezen anyag tudományos elavulásának biztos mutatója. M.B.A. Campbell (1974) a Wolverhamptoni Műszaki Főiskola