Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

86 — a magyart is beleértve — 27 különféle nyelven olvastak 1973-ban, míg 1966-ban 31 nyelven folyt olvasás. A használt nyelvek közül 25 mindkét vizsgált időszakban szerepelt. A "nem használt" 23 nyelv közül 14 az orientalisztika területére esik, melynek olvasása csaknem kizárólag a könyvtár keleti osztályán valósul meg, természetszerű tehát, hogy e nyelvek igénylésére nálunk nincs adat. Az orientalisztikát érintő folyóiratok mellett nem használták még a dán, az albán, a litván, a norvég, az újgörög, a lett, az izlandi, a klasszikus görög és kelta nyelvűeket sem. Ezek közül a lett, a litván és az izlandi nyelvre 1966-ban sem esett használat. Míg állományunkban a világnyelveken megjelenő kurrens folyóiratok aránya 1973-ban 72,75 % volt, a használat szintjén ez az amúgy is magas részesedés — mint látni fogjuk — még további eltolódást mutat: az összes használt kurrens külföldi periodikumnak 83. 71 % -a volt világnyelven megjelenő periodikum. Ez a százalékos érték néhány tizednyi eltéréssel azonos az 1966-ban tapasztalt értékkel, s így a világnyelveken történő olvasás 80 %-ot meghaladó voltát periodikum-használatunk általános érvényű jellemzőjének kell elfogadnunk. Sőt még ezen felül is írhatunk bizonyos százaléknyi többletet a világnyelvek javára, mert ha egzakt adataink nincsenek is, személyes megfigyeléseink amellett szólnak, hogy használóink a kis nyelven megjelenő periodikumok esetében is sokszor nem a főszöveget, hanem a világnyelven megjelenő rezümét olvasták. De nézzük immár a táblázatot, ahol nemcsak az abszolút számokat, hanem — a keresettségi index formájában — az adott nyelven rendelkezésre álló anyag kihasználtsági fokát valamint nyelvenkéi^az egy használt periodikumra eső olvasói átlagszámot is magunk előtt látjuk.