Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
84 Az imént bemutatott táblázatunk adatainak értékelése előtt a használati alkalmakból leszűrhető következtetések bizonytalanságára kell utalnunk. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a használati alkalmak számának alakulását az olvasási szokások jelentősen befolyásolják. Gondoljunk csak arra, hogy az olvasási alkalmak száma mennyire másképp alakul akkor, ha a kutatóknak egyszerre hosszabb idő áll kutatásukhoz rendelkezésre, mint akkor ha csak rövid, több alkalommal kényszerűségből megszakított kutatási idővel rendelkeznek (például olyan egyetemi előadók, akik az előadásaik közötti üres órákat használják fel időről-időre szakirodalom-olvasásra stb.). Azt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kutatási tevékenység fáradási tényezői sem egyformák pszichológiailag mindenkinél. Az egyik kutató gyorsabban fárad el az intenzív olvasástól, de gyorsan is regenerálódik és újból kezdi a kutatást. Más viszont egyszerre kíván végezni az anyaggal és ezután pihen hosszabban, intenzívebben. Mindezeket szem előtt tartva fűzzünk néhány értékelő megjegyzést, illetve magyarázatot ahhoz, hogy a legtöbb alkalommal olvasott szakok iránti érdeklődés mögött miféle objektív okok rejlenek. Mind 1966-ban mind pedig 1973-ban a legmagasabb használati-alkalomszám a politika., szak esetében tapasztalható. Itt meg kell említenünk azt, hogy a hírlapok anyagát ebbe a szakba soroltuk, mint aktuális politikai anyagot, az ETO-ban 07-es számmal szereplő "sajtó" szak helyett, nem akarván tovább szaporítani az^amúgy is sok csoportra bomló szakrendszert. A messze kimagasló használati alkalomszám, mely 1973-ra megduplázódott, nem a szoros értelemben vett politikai szakirodalom olvasást, mint jelentékeny arányú hírlapolvasást takar. Az "általános természettudományok", valamint a "természet- és alkalmazott tudományt általában érintő periodikumok" szakok mindkét időszakra jellemző szintén magas használati alkalomszámmal való képviseltsége nem igényel külön magyarázatot: ez pusztán kiegészíti azon állításunkat, hogy a természettudományi szakokat sokan használják, azzal az észrevétellel, hogy ezeket nemcsak sokan használják, hanem sok alkalommal is. A "marxizmus-leninizmus" szakban lévő periodikumok magas használati alkalomszámát mindkét vizsgált időszakban ugyanazon két tényező befolyásolta: egyrészt kutatóink érdeklődése szakanyaguk olvasása mellett az aktuális ideológiai, társadalomelméleti kérdéseket tárgyaló periodikumok iránt; másrészt az Akadémiai Könyvtár bibliográfiai osztályán szerkesztett "Tudományszervezési Tájékoztató" munkatársai részéről is folyamatos érdeklődés mutatkozott e szak anyaga iránt. 1 2 Ez utóbbi magyarázat egyben vonatkoztathat a "politikai gazdaságtan, közgazdaságtudomány" szak magas használati alkalomszámára is. A használati alkalomátlagok 1966-noz mérve általában növekedtek, mindössze 8 szak esetében tapasztalhatunk jelentősebb csökkenést 1973-ra, ezek: irodalom, művészetek, geofizika, műszaki tudományok, földrajz+honismeret, dokumentáció..., meteorológia, antropológia. Ez a csökkenés az irodalom, a művészetek, a földrajz+honismeret és dokumentáció... szakok esetében bír nagyobb jelentőséggel, mivel éppen ezen szakoknál az egyéb használati vonatkozások esetében (keresettségi index, olvasók átlagos száma) is kisebb-nagyobb csökkenés mutatkozik.
