Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
81 Az imént bemutatott táblázat átlagértékeit érdemes egybevetni a 29. táblázatban szereplő keresettségi indexekkel, mivel így több említésre méltó összefüggést figyelhetünk meg. Az első megállapításunk arra a tényre vonatkozik, miszerint 1966-hoz képest lényegesen megnövekedett azon szakterületek száma, ahol a szakon belüli folyóiratok ismertsége, valamint a használt folyóiratokra eső átlagos olvasói szám egyformán magas; 10 olyan szakterület van ahol az egy periodikumra eső olvasók átlagos száma 3 felett van, és a szakot képviselő folyóiratok kihasználtsága eléri vagy meghaladja az 50 % -ot. 1966-ban mindössze 2 ilyen szak voltra fizika és a kémia, melyek 1973-ban is az első 10 közé tartoznak. Nem érdektelen a többi 8 felsorolása sem, ezek: biokémia, fiziko-matematikai tudományok, klasszika-filológia, politika, nyelvtudomány, matematika+kibernetika, pszichológia+pszichiátria és biofizika. Egy másik figyelemre méltó jelenség, hogy mindkét vizsgált időszakban a legmagasabb olvasói átlagszámok kizárólag természettudományi szakterületek esetében fordultak elő. Ez a jelenség ismételten-igazolni látszik azt a könyvtár periodikum-szerzeményezési politikáját illetően említett tényt, hogy a természettudományi szakokon belül a soK-kutatót vonzó standard folyóiratok beszerzésére mindenkor nagy gondot fordítottak. Végezetül még meg kell említenünk az ugyancsak a két táblázat adatainak- • egybevetése révén feltárult jelenséget, hogy mind 1966-ban, mind pedig 1973-ban voltak olyan szakterületek, ahol az állomány periodikum-féleségek szerinti kihasználtsága és a használt periodikum-féleségekre eső olvasói szám egyformán alacsonynak mutatkozott. 1973-ban ilyen szakterület volt: a mezőgazdaság, a muzeolőgia, á fizikai földrajz, a teleptan, az állatorvostudomány, a növénytan, a meteorológia, az egyetemi kiadványok és az állattan. Ezek közül három szak: a mezőgazdaság, a növénytan és az állatorvostudomány 1966-ban is a sor végén állt. c.) Az egy periodikumra eső használati alkalmak átlaga szakonként Amint a 2. l-es fejezetünk b. pontjában már állást foglaltunk a tárgyban, hogy a periodikum-féleségek használatára, a periodikumokat használó olvasók számára vonatkozó adatok mellett — a periodikum-használat teljes feltárásához — az olvasási alkalmak számbavétele is szükséges, nézzük meg most ezen utóbbi szempont érvényesülését a kurrens külföldi periodikumok vonatkozásában részletesebben is, nemcsak mennyistei. hanem most már minőségi (szakmegoszlási) mélységig hatolva. A következő oldalon lévő 31. táblázatunk célja az olvasási alkalmak szakonkénti halmozódásának és az egy periodikumra eső használati alkalomátlagok értékeinek bemutatása. A jobb áttekinthetőség érdekében ezt a két szempontot egyazon táblázat segítségével világítjuk meg és az 1973-ra vonatkozó adatok mellett — az egybevetés megkönnyítése érdekében —, feltüntetjük az 1966-os használatelemzés idevonatkozó adatait is. A sorrendezés az 1973-ra vonatkozó az egy periodikumra eső szakonkénti használati alkalomátlagok csökkenő rendjét követi. Az egy periodikumra eső átlagos használati alkalom, immár nem szakonként, hanem az egész anyagra vonatkozóan: 6,46. 1966-ban ez az érték 5 volt. A használati alkalmak átlagértékeinek ez a csökkenő rendben való bemutatása az egyes szakokon belül szereplő átlagértékeknek az összátlagértékhez (6,46) való viszonyítását egyszerűsíti le. Az a és b pontok táblázatainak értékelése kapcsán már megállapítottuk, hogy melyek azok a szakok ahol csakúgy a féleségek szintjén, mint a szakra eső olvasók száma vonatkozásában egyaránt magas értékeket kapunk. A fenti megállapításokat érdemes tovább finomítani az olvasási alkalmakat bemutató következő táblázat segítségével. Nézzük tehát ezeket az adatokat:
