Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

74 A régi külföldi folyóiratok anyagából, az átfedések leszámításával 328 külön­féle címet használták a két időszakban együttesen. Ez 78 új címet és 31 % -os növe­kedést jelent az 1973-as használathoz képest. Az összállomány nagyságához viszo­nyítva még így is igen csekély, mindössze 6,52 % a kihasználtság. Az 53 érintett szakcsoport közül 23-ban (41 % ) a használat egyetlen új perio­dikum-címmel sem bővült 1973 Tra, mindkét időszakban kizárólag ugyanazon folyó­iratokat használták. Bár a régi külföldi periodikumok állományának szakmegoszlá­sát sem ismerjük részleteiben, ám magának az állománytípusnak több ezer címet magában foglaló nagysága mindenképpen arra enged következtetni, hogy több éves viszonylatban is az egy-egy szakterület vonatkozásában rendelkezésre álló régi külföldi periodikumoknak csak elenyészően kevés százalékát használják. Tekintettel arra, hogy e periodikum-típus esetében még az összevont hasz­nálati értékek is igen csekélyek, további értékelésükből sem vonható le általá­nos értékű következtetés, ezért további elemzésüktől eltekintünk. Mindössze any­nyit jegyzünk meg, hogy az abszolút számok tekintetében, szám szerint, 1973-ban 1966-hoz képest a humán tudományok, a kémia, az irodalom és a történelem szak­ban használták a legtöbb új folyóiratot. A fentiekben bemutatott és a jelzett három periodikum-típusra vonatko­zó, többéves használatot feltáró adatokból egyetlen igen lényeges következtetés kí­nálkozik. Nevezetesen az, hogy a különféle használati formák adatai kapcsán már kialakított, s az egyes állománytípusokra vonatkozó használati képet semmilyen tekintetben nem változtatják meg, de még csak nem is módosítják a különböző idő­szakokban nyert eredmények. S így az ezekre vonatkozó korábbi megállapítások ál­talános érvényét méginkább biztosnak tekinthetjük. Gondolunk itt elsősorban az egyes állománytípusok kihasználtságának mélységére, az összállományból való ré­szesedésre stb. 2.2. 5 Minőségi elemzés egy állománytípuson belül: a kurrens külföldi periodikumok használatára vonatkozó adatok a.) A kurrens külföldi periodikum-állomány kihasználtsága szakonként A rendelkezésünkre álló feldolgozott anyag segítségével sok különféle oldal­ról tudjuk megvilágítani az Akadémiai Könyvtár folyóirattárára jellemző periodi­kum-használatot, de a legalaposabb feltárást a kurrens külföldi állománytípusra vonatkozóan tudjuk biztosítani, mivel erre az anyagrészre nézve állnak rendelke­zésünkre részletes állományelemzési adatok. (Bükyné 1977, 20-22.p.) Emellett még több más tényező is indokolja a kurrens külföldi periodikumok használatá'val történő behatóbb foglalkozást. Indokolja egyrészt az, hogy a kurrens külföldi perio­dikumokat tartjuk folyóiratállományunk legértékesebb részének, másrészt a tény­leges használatnak 1966-ban 68 %-át, 1973-ban 62 %-át — tehát kétharmadát — kurrens külföldi folyóiratok tették ki. Végül, de nem utolsó sorban mai és jövő szerzeményezési politikánk alakítása, hatékonyabbá tétele szempontjából e perio­dikumok használatának tapasztalatait tudjuk legközvetlenebbül hasznosítani. Jelen­legi, az élet minden területén gazdaságosságra törekvő társadalmunkban, az or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom