Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók

150 Az 56. táblázatból megállapíthatjuk, hogy a természettudományi és műszaki tudományi foglalkozásúak körében sokkal többen voltak olyanok, akik 1966 folyamán csak egyetlen alkalommal használták könyvtárunk periodikumait, mint a humán foglalkozásúak között. Ha az egyetemi hallgató, a középiskolás, a nyugdíjas, az egyéb és a foglalkozásilag meghatározhatatlan kategóriákat nem számítjuk, akkor az egyetlen alkalommal olvasóknál 57 % -ot tett ki a természettudományi és műszaki tudományi foglalkozásúak aránya 1966-ban, mely arány 1973-ban már csak 48 % -t ért el. Ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy ezen használók körében megnövekedett azok száma, akik több alkalommal fordultak információs igényeik kielégítése céljából az Akadémiai Könyvtárban meglévő folyóiratokhoz. Ez az eredmény — kapcsolódva azon korábbi megállapításunkhoz, hogy 1973-ra a természettudományok iránt megnőtt az érdeklődés —, azt mutatja, hogy a természettudományi területek kutatóinak is intenzívebb lett, az előző vizsgált időszakhoz képest, az olvasási alkalmak gyakoriságával mérhető periodikum-használata. Egy további jellemzési lehetősége ezen a mindössze egyszer jelentkező olvasókból álló csoportnak az, hogy megvizsgáljuk,hogy bejövetelük egyetlen alkalma során vajon hány periodikumot vettek igénybe. Ebben a tekintetben alig van eltérés a két vizsgált időszak eredményei között. 1966-ban az egyetlen alkalommal jelentkezők 93,5 %-a egy, esetleg két folyóiratot olvasott, 1973-ban is elérte a 90 %-t ezen típusú használók aránya. Ez azt is jelenti, hogy az előző vizsgált időszakra vonatkozó, idevágó megállapításunk a jelen felmérés idejére is érvényes. Nézetünk szerint ezekben az esetekben többnyire nem szórakozási-pihenési, vagy tanulási célzattal folytatott olvasásról van szó, mint inkább informatív, adatellenőrzési dokumentáció-kiegészítési, adatkeresési, illetve adatvisszakeresési célzattal folytatott periodikum-használatot takar az egyszeri bejövetel. A szóban fogó táblázatból az is kitűnik, hogy a két időszakban nem változott számottevően az egyetlen, illetve több alkalommal jelentkező olvasók egymáshoz viszonyított aránya. Az Akadémiai Könyvtárban megvalósuló, zömében kutatói olvasás esetén, (mely olvasási forma sokszor igen széttagolt és az adatokat rendkívül sok forrásból gyűjti össze) az egyszeri periodikum-olvasás értékét nem szabad lebecsülnünk: az anyaghasználatnak ezzel a formájával is igen értékes, az adott kutatást előbbre vivő információ-gyarapodásban részesülhet az adatgyűjtő kutató. Végül, jelen elemzési eredményeink megcáfolják azon, 1966-ban elgondolt feltevésünket, miszerint a xerox-szolgálat bevezetése és zavartalan működése az egyetlen alkalommal jelentkező olvasók számát csökkenteni fogja, mivel ezek a kutatók periodikum-igényüket már xerox-másolat-készíttetés révén fogják kielégíteni. 3.4 Az állománytípusok iránti érdeklődés-különbségek Előző alfejezetünkben az Akadémiai Könyvtár folyóirattárát látogató olvasókat, a látogatási alkalmaik száma alapján mintegy három csoportba soroltuk. Ezek: 1. a kimagaslóan sok alkalommal bejáró olvasók, 2. a rendszeres olvasók és a 3. a csupán egyetlen alkalommal jelentkező olvasók csoportja. Természetes hogy ezek a csoportok, különösen az első kettő, nem határolhatók el élesen egymástól.Hiszen