Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók
144 össze ez a gárda? — merül fel a kérdés, ezzel az olvasócsoporttal kapcsolatban. Az összetétel 1966-hoz képest jelentősen megváltozott. Míg előzi) vizsgálatunk időszakában a pusztán szórakozási céllal olvasó egyetemi hallgatókon keresztül, a dokumentációs és adatvisszakeresési céllal olvasó bibliográfusokon át, a kizárólag kifejezetten kutatási céllal olvasókig, mindenféle olvasói típust megtalálhattunk ebben a 29 főt számláló csoportban, addig 1973-ban, a szám szerint ugyanannyi használót érintő csoportban 76 % a kifejezetten kutatási célzattal olvasó, 21 % a könyvtáros, dokumentátor és csak 1 személy (3 % ) a nem kifejezetten kutatási céllal olvasó "egyéb" foglalkozási kategóriába tartozó olvasó. Nemcsak olvasási céljuk vonatkozásában térnek el egymástól e csoport tagjai a két vizsgált időszakban, hanem foglalkozásilag is. Míg 1966-ban e csoport tagjainak csaknem fele foglalkozásilag filológus volt (klasszikus filológus, nyelvész, orientalista), addig 1973-ban a filológus, irodalmár olvasók csak 28 %-át képezték ezen, igen gyakran helyben olvasó rétegnek, az egyéb humán foglalkozásúnak minősülő kutató 62 % , természettudományi területeken kutató használónk pedig mindössze 7 % volt a jelenleg vizsgált időszakban. Bár 1966-ban is a kutatási célzattal olvasók zöme humán foglalkozásnak minősült, de ezen belül a foglalkozási ágak már jelentősen eltérnek egymástól. Míg 1966-ban régészek, néprajzkutatók, könyvtárosok képezték a humán kutatók gárdáját, addig 1973-ban filozófus, közgazdász, történész valamint könyvtáros kutatókból tevődött össze ez a csoport. E leggyakrabban látott olvasók csoportján belül végzett más irányú vizsgálataink azt mutatják, hogy az összlétszám (29 fő), zömét (72%), mind 1966-ban mind pedig 1973-ban akadémiai kapcsolattal rendelkező személyek tették ki. Személyes, sokéves tapasztalatainkra támaszkodva a fenti olvasógárdáról alkotott, — jóllehet egzakt adatokon alapuló —, értékelő képet érdemes és szükséges tovább finomítani. Korántsem lehet ugyanis egyértelműen a könyvtár periodikum-olvasó "törzsgárdájának" tekinteni az Akadémiai Könyvtár folyóirattárába egy adott évben "mindennapos" olvasónak számító személyeket. Sokkal inkább "törzs"-olvasónak kell tekinteni azokat, akik évek hosszú során keresztül, ha nem is rendkívüli gyakorisággal, de kitartó és állandó rendszerességgel veszik igénybe periodikum-állományunkat. Az Akadémiai Könyvtárnak valójában ez az igazi periodikum-használó "törzsgárdája". Ez a gárda természetesen jóval népesebb, mint az időlegesen esetleg rendkívül gyakran bejáró olvasókból összetevődő csoport. Véleményünk szerint egy adott könyvtár rendszeres olvasójának, olvasói "törzsgárda" tagjának azt kell tekinteni, aki egy bizonyos információs igény felmerülése esetén elsősorban és következetesen erre az adott könyvtárra gondol, ennek anyagát veszi igénybe. Ám a fenti meghatározás alapján sem könnyű arra a kérdésre válaszolni, hogy mekkora is valójában ezen, a könyvtárunk periodikum-anyagát rendszeresen használó "törzsolvasók" csoportja. Nyilvánvaló, hogy a "mindennapos olvasók" kisszámú gárdájának egy része egyben "törzsolvasó" is. Kétségtelen, hogy az Akadémiai Könyvtár dolgozóinak egy része maga is "törzsolvasó". A periodikum-olvasók "törzsgárdáját" végül zömében, egyrészt azok az akadémiai intézeti dolgozók alkotják, 2 0 akik rendszeresen, meghatározott igényekkel érkeznek folyóirattárunkba, másrészt olyan nem akadémiai kutatóhelyen dolgozó személyek (jelentős számú ezek között egyetemi tanszemélyzet), akik a könyvtár pro-
