Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók
140 Az előbbiekben közölt adatok azonban csak egy bizonyos mélységig, a használó személyek számának mélységéig világítják meg olvasóinkkal kapcsolatos öszszefiiggéseket. Arra a kérdésre, hogy a humán, illetve a természettudományi és alkalmazott tudományi foglalkozási csoportokhoz tartozó olvasók milyen intenzíven, hányszori bejövetel esetén használták az adott periodikumokat, a továbbiakban szeretnénk néhány jellemző adatot bemutatni. 3.3 A használati alkalmak gyakorisága "Mindennapos" olvasók — Rendszeres olvasók — Egy alkalommal jelentkező olvasók a./ A helybeni (folyóirattermi) anyaghasználat gyakorisága olvasóintaál Az az olvasási szokás, hogy valaki — egy bizonyos meghatározott időszakon belül — hány alkalommal keresi fel egy adott könyvtár meghatározott olvasótermét, igen sok szubjektív és objektív motivációs tényező eredménye. Ám ha ezt a bizonytalansági vonatkozást leszámítjuk, akkor a folyóiratterembe való bejöveteli alkalmak regisztrálásával lényeges olvasóelemzési adatokhoz juthatunk el, nevezetesen ahhoz, hogy az Akadémiai Könyvtárnak mekkora az ún. " olvasó -törzsgárdája", és, hogy ennek számbeli nagysága miként viszonyul a ritkán jövő kutatók nem csekély táborához. A tudományos hatékonyság szempontjából sem lehet az egyetlen használati alkalom formájában realizálódó állományhasználatot lebecsülni, hiszen olvasóink között olyan céltudatosan, tervszerűen kutató személyek vannak, akik egyetlen használati alkalom révén is olyan hasznos információk birtokába juthatnak, amelyek folyamatban lévő kutatásuk számára valóban előbbrevivőek, hézagpótlóak. Értékelő észrevételeink megtétele előtt nézzük magukat az adatokat. 51. táblázatunk a helyben olvasók számának megoszlását mutatja be a használati alkalmak gyakoriságának tükrében, az 1966-ban nyert eredményekkel szembesítve.
