Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók

122 Az előző négy táblázat adataiból (39-42.) a következő, százalékszámokkal is érzékelhető összefüggések bontakoznak ki: A használati formák megnevezése Az Akadémiával intézményes kapcsolataiban állók % -a Az Akadémiával intézményes kapcsolatban nem állók % -a 1973-ban 1966-ban 1973-ban 1966-ban A helyben olvasóknál 39 34 61 66 A kölcsönző személyeknél 67 52 33 48 A kölcsönző intézményeknél 23 19 77 81 A fényképeztető személyeknél 36 43 64 57 A fényképeztető intézményeknél 11 12 89 88 A xeroxoztató személyeknél 75 25 A xeroxoztató intézményeiméi 25 75 43. táblázat A 39. táblázat tanúsága szerint 1973-ban a helyben olvasók közel 40 %-át valamilyen kapcsolat fűzte az Akadémiához, s ez 4.6 %-os növekedést jelent az 1966-ban nyert értékhez képest. Érdekes jelenség, hogy az akadémiai kapcsolattal rendelkező helyben olvasók rétegződésének arányai igen kevéssé térnek el egymástól a két vizsgált időszakban, mindössze 2-3 % pozitív vagy negatív irányú különbség mutatkozik ugyanazon foglalkozási ág két vizsgált időszakra jellemző arányai esetében. Egyetlen kivétel a fokozattal nem rendelkező tudományos kutatók aránya, mely 1973-ra több mint 60 %-os emelkedést mutat. Az akadémiai kapcsolattal nem rendelkező helyben olvasó személyek foglalkozás szerinti rétegződése sem mutat jelentősebb eltérést egymástól a két különböző időszakban. Mindkettőre jellemző, hogy az egyetemi hallgatók aránya kiemelkedően magas, mintegy 20 % körül mozog. Az egyetemi hallgatók legnagyobb része 1973-ban csakúgy mint 1966ban, végzős, szakdolgozatot készítő hallgatókból került ki. A tapasztalat és a konkrét vizsgálati eredmények azt bizonyítják, hogy az egyetemi hallgatók egy része tanulmányainak befejezése után is olvasója marad a könyvtárnak, sokukból akadémiai intézeti dolgozó lett s később nem egy aspiránsként kandidátusi dolgozatát készítette olvasótermeinkben. Az 1966-ban a folyóirattárban olvasó 160 egyetemi hallgató közül 32 1973-ban is olvasónk volt. A kölcsönző személyek esetében, — akiknek száma csaknem 50 %-kai csökkent 1973-ra, 1966-hoz képest, — amint ez a 40. táblázat adataiból kitetszik, sokkal inkább érvényesül az akadémiai kapcsolat. Ez természetes következménye azon főtitkári rendeletnek, mely mindkét vizsgált időszakra nézve szabályozta — illetve erősen korlátozza — , a periodikum-kölcsönzés rendjét az Akadémiai Könyvtárban. A kölcsönző intézmények esetében, mindkét vizsgált időszakban, az akadémiához fűződő kapcsolat már kevésbé meghatározó jellegű. E jelenség ma-