Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

113 birtokosa. E látszólagos ellentmondás feloldását két ovjektív tényező biztosítja. Egyrészt az adatbázis által feldolgozott szoros értelemben vett társadalomtudományok mint jog, politika, szociológia, közgazdaságtudomány stb. nem tartoznak az Akadémiai Könyvtár gyűjtőkörébe, hanem akadémiai intézeti könyvtárak közvetlen gyűjtőkörét képezik, másrészt az adatbázis által feldolgozott egyéb tudományterületeken pl. nyelvtudomány, filológia, régészet, történelem stb. az Akadémiai Könyvtár e forrás-folyóiratokon túlmenően a periodikumoknak mind számszerűen, mind pedig szakmai értékét tekintve a sokszorosával rendelkezik. A Social Sciences Citation Index forrás-folyóiratai közül mindössze 197-et (66 % ) használtak 1973-ban, vizsgálatunk időszakában, ebből 96 olyan használt periodikum volt, melyet a Science Citation Index is feldolgoz. Tekintettel az abszolút érték igen csekély voltára, —hiszen ez az anyag használatunknak csak 11,5 % -át teszi ki, és mindössze két tudományterületen, a pszicholőgia+pszichiátria és a szociológia területén érte el a részhasználat a teljes 1973-as használatnak legalább az 50 % -át, — az adatok táblázatszerű bemutatásától eltekintünk. Mindössze néhány összefoglaló, értékelő megjegyzést kívánunk tenni az egész periodikum-csoport használatára vonatkozóan. A 197 használt periodikum 41 szakterületet érint és a szakok több mint 50 % -ánál a teljes használatnak csupán 10 %-át vagy még ennél is alacsonyabb értéket jelent a Social Sciences Citation Index forrás-folyóiratainak használata az egész anyag használatához viszonyítva. Az olvasói átlagszámok és a használati alkalomátlagok mindazokon a szakterületeken, ahol a használat abszolút száma már szignifikánsnak ítélhető, igen jelentős mértékben magasabbak mint a teljes használat esetében. Különösen jelentős ez az emelkedés a bennünket közelebbről érintő pszicholőgia+pszichiátria, szociológia, nyelvtudomány, történelem és régészet szakok esetében. Ez közelebbről azt jelenti hogy az előbb felsorolt szakterületeken a használt periodikumok közül a Social Sciences Citation Index által feldolgozottak a legintenzívebben használt periodikumok közé tartoznak. 2.3 A kielégítetlen kérések problematikája Számos könyvtár pontos kimutatást vezet arról, hogy milyen olvasói kéréseket nem tudott kielégíteni. Az Akadémiai Könytár folyóirat-olvasószolgálati gyakorlatában e probléma nem bír különösebb jelentőséggel. Ennek egyrészt az Akadémiai Könyvtár jellegéből fakadó elvi, másrészt az olvasótermi viszonyokból fakadó helyi, de mindenképpen objektív okai vannak. Az elvi indoklás előtt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a ki nem elégített kérések pontos regisztrálása milyen céllal történik? Nézetünk szerint ez könyvtártípusonként változó, de nagyjából két fő célkitűzés köré csoportosítható. A kielégítetlen kérések egyúttal az adott könyvtár szerzeményezési munkájához kapcsolodő javaslatok is, mi az ami nincs meg a könyvtárban, amit keresnek, amit kellő mérlegelés után érdemes,kell, szükséges beszerezni. Egyes szakkönyvtárak vagy dokumentációs intézmények esetében a kielégítetlen kérések pontos fel-