Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
8 1.3 A használt periodikum-anyag szakmegoszlása E kérdéssel kapcsolatban ismét a National Lending Libraryben végeztek felméréseket (Wood-Bower 15ti9a). A könyvtárhoz beérkezett társadalomtudományi vonatkozású kölcsönzési kérések szakmegoszlási adatait már előző dolgozatomban felhasználtam. (Bükyné 1971, 1 10. p.) A National Lending Libraryből kölcsönvett orvosi (Wood-Bower 1969a) és élettudományi (Wood - Bower 1970) folyóiratok hasonló elemzéseit is megtaláljuk a szakirodalomban. Az orvostudományok vonatkozásában Magyarországon Borsy Márta (1979) elemezte a Pécsi Orvostudományi Egyetem könyvtárából kölcsönzött folyóiratok szakmegoszlását. Felmérése csak a kurrens külföldi anyagra terjed ki, s így az olvasók szakcsoportonkénti érdeklődéséről nem ad teljes képet. A kép azonban szakmegoszlásilag igen részletes. Saját vizsgálatom céljával erősen megegyező irányú felmérést végzett B. J.H. Styvendaele egy másik tanulmányában (Styvendaele 1974). Kérdőíves eljárás és a tanszéki kutatók által xerox-másolat formájában igényelt folyóiratok megoszlása alapján a szerző az egyes szakokra (matematika, fizika, kémia, geológia, biológia, biokémia-biofizika-fiziológia) vonatkozóan meg tudta állapítani, hogy a szakon belül milyen megoszlásban keresik a kutatók a periodikum-anyagot. A Rijksuniversitair Centrum Antwerpen könyvtárában éppen az egyes tanszékek periodikum-igényeinek megoszlási képe volt különösen érdekes (nem sokat mond ugyanis egy olyan általános kép, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában 1955-1970 között a kérések 86,2 % -a műszaki anyagra irányult — vö. Rohla 1971, 191. p.). A szakokra lebontott érdeklődés-felmérés azért helyes eljárás, mert ha az érdeklődést összességében vizsgáljuk az egyetem minden kutatójánál, akkor a kisebb szakok a maguk csekélyszámú kutatójával alig befolyásolják az összképet, márpedig egy-egy ilyen kisebb szaknak, mint kutatói együttesnek egészen sajátos igényei, periodikum-használati formái lehetnek. B. J.H. Styvendaele arra az eredményre jutott, hogy a matematikuso k a többi szaktól szinte teljes elszigeteltségben élnek, alig használnak mást, mint matematikai folyóiratot. A fizikuso k a lehetséges 55 fizikai folyóiratból mindössze 16 xerox-másolására tartottak igényt, egyébként "75 % -ban nem fizikai, hanem általános természettudományi folyóiratot igényeltek; a kémikusok olvasása a fizikusokéhoz eléggé hasonló képet mutatott, náluk azonban, mint kiegészítő, határterületi tudomány iránti érdeklődés, pontosan kirajzolódott a biokémia iránti fokozott igény. A geológuso k 23 alapvető geológiai folyóiratból csak 13-at igényeltek. E 13 között is csak egy volt olyan folyóirat, melyet nemzetközileg is sokan idéztek. — Mindez mutatja a geológiai kutatás fokozott hazai körülményekre való specializálódását. A biológi a tanszék folyóiratigénylése mozgott a legszélesebb szakskálán. A már eleve igen tágan értelmezett biológiai folyóiratokon túlmenően igényeltek növénytani, genetikai, bakteriológiai, parazitológiai stb. folyóiratokat is. A könyvtárba járó 103 idevágó folyóiratból 74 xerox-más oltatás át igényelték. Ez a mennyiség kétharmadrészben kielégítette igényeiket s más könyvtárakhoz csak egyharmad részben kellett fordulniok. A biokémikus ok -biofiz ikus ok -fiziológuso k olvasása is igen szétterjedt, márcsak a szak interdiszciplináris volta miatt is. A központi könyvtár 58 folyóiratából 44 másoltatását igényelték, de ez is csak 50 % -ban elégítette ki igényeiket.
