Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

99 vostudomány és mezőgazdaság) minden más szakterületen csökkent. A korábbi évjáratok használtsága tekintetében — ha nem is olyan mértékben mint a humán tudományoknál-, de itt is számos szak esetében a növekedés tendenciái mutatkoznak. E növekedés itt is a legszembetűnőbb az 1952-1966-ig terjedő idősávban. Jóllehet hogy az 1973. évi kurrens külföldi periodikum-használatot (az 1966. évihez viszonyítva) a régebbi állomány iránti fokozott érdeklődés jellemezte, ez az érdeklődés a humán- és társadalomtudományokhoz képest a természet- és alkalmazott tudományoknál bizonyos fáziseltolódással jelentkezett, mint láttuk. Ezt a fáziseltolódást a hivatkozáselemzések méginkább bizonyítják. A jelenség magyarázatát tekintve azonban már a nézetek meglehetősen eltérőek (Price 1970, GarveyLin-Nelson 1970, Rafsnider 1975, Sárdy 1976). Tekintettel arra, hogy a "felezési idő" problematikája a nemzetközi és hazai szakirodalomban is egyaránt igen sokat vitatott és ellentétes nézeteket kiváltó tematika, a kurrens külföldi periodikumok használatának e vonatkozásban történő további elemzése előtt, nézzük meg még — szintén összehasonlításképpen- hogy miként alakult az Akadémiai Könyvtárban 1973-ban a kurrens magyar periodikumanyag időbeli szakonkénti használata. A következő oldalon bemutatásra kerülő 36. táblázatunk adatai két irányban is kínálják az összehasonlítás lehetőségét. Segítségükkel egyrészt a kurrens magyar és a kurrens külföldi periodikumok visszamenőleges használatában mutatkozó esetleges eltérések feltárhatók, másrészt a két vizsgált időszak kurrens magyar periodikumai régebbi évfolyamainak igénybevételét illetően állapíthatók meg általánosabb érvényű tendenciák. Amikor az 1966-ra vonatkozóan végzett használatelemzésünk során a kurrens külföldi, valamint a kurrens magyar periodikumok használatának időbeli megoszlását összehasonlítottuk, megállapíthattuk, hogy a két állománytípus régebbi évfolyamainak olvasottságát illetően jelentős eltérés mutatkozik. Ez az eltérés azt jelentette adatszerűen, hogy a kurrens magyar periodikumok esetében a régebbi évfolyamokat általában véve kisebb mértékben használták, mint a kurrens külföldi folyóiratok esetében. 35. és 36. táblázatunk adatai azt bizonyítják, hogy 1973-ra ez a használati kép igen jelentősen módosult. Nézzük meg mindenekelőtt most már magukat az adatokat!