Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

40 Az asszony, aki jogaiért úgy harcolt szóban és írásban, az Osvát-ügyben ismét alulmaradt. Ezt is túl kellett fejlődnie. De hogyan? — Szabó Dezső utal rá, hogy megpróbált bosszút állni. De milyen elégtételt vehet egy asszony? Ennek egyik módját Hatvany Lajos így mondja el: Beszélő házak c. könyvében: [42] "Szegény Margitnak csak a szeme volt szép, ünnepi fekete szem, látványos, akár Adyé — különben mintha lompos alakjához stilizálták volna lompos vonásait. S még a homályos, földszinti szobáját is, melyben a tanítónő mindennapos, hosszú útján, s messzi iskolából hazatérve, sohasem ért rá rendet teremteni. Különben is, kárbaveszett fáradtság lett volna, mert a kisfiú dúlta fel, amit az anyja rendbehozott, s ha egy-egy írókollega tévedt a lakásba és Margit hozzálátott az irodalom legmagasabb röptú és az emberszólás legkajánabb módján való csacsogáshoz, a gyerek bömbölése, mindig épp akkor szakította félbe a beszédet, amikor annak valamely^ izgalmas pontjához ért. így — teszem — ha Osvátról akart beszélni, akit mint szerkesztőjét és fölfedezőjét szerelemmel szeretett. Fölöttébb elkomolyult, — hogy úgy mondjam elmérgesedett--viszony lehetett, mert Margit sohasem szűnt meg szemrehányó keserűséggel azt a délutánt emlegetni, amikor Osvát még néhány virágszálat vetett ablakába s e végbúcsú után sohasem mutatkozott nála többé. Margit azért volt asszony s éppenséggel íróasszony, hogy kedvesének hűtlensége olyan bosszúra szítsa, melynek eszközéül, történetesen éppen e sorok íróját szemelte ki. Mert addig adta nekem elő, hogy Osvát körében mi minden rosszat beszéltek rólam, míg föl nem bontotta a nyugatosok belbékéjét. Ennek a heves sajtóvitával s Osvát és köztem lezajló párbajjal járó tragikogroteszk hercehurcának folytatása azonban, melyre a magyar irodalom központi folyóirata, csekély híja, ráment, Margit asszony négy falán kívül játszódott le, erről tehát, ha még lesz ráérő időm, más alkalommal fogok írni, — egyelőre épp csak az ismeretlen adat kedvéért vázoltam fel az irodalomtörténetirók számára a fenyegető fejlemények kiindulásának márványutcai színhelyét a fenti sorokban." Ezt igazolja Balázs Béla —az MTAK Kézirattárában őrzött—naplója is,melyben a következőket írja: [43] 36. v. "Kaffka és regénye (Osvát és a Nyugat krízise)" (Felsorolás szerű feljegyzés, abból az időből mikor hosszabb ideig nem írt naplót, 1912. május 23. után, jul. 21. előtt, pontos dátum nincs.) 38.v. (Itt írja meg az előző megjegyzés magyarázatát.) HM. 1. "Éppen akkor értem Pestre mikor a Nyugatnak éppen új krízisei voltak. A lappangó, keresztül kasul egymás utálás kitört. Főképen Osvát gyermekkertészete ellen támadtak fel Hatvany, Ady, Kaffka és a részvénytársaság is. Kisült, hogy majd mind pénzre utazó csirkefogók akik 3 évre előre felvették fizetésüket mikor a lap évi 11000 korona deficittel dolgozott. Más disznóságok is voltak. Nagy tárgyalások és intrikák után, melyek Kaffka Margit kopott kis budai lakásában folytak (a jelenet mikor a báró úr és Ady félrevonulnak a sötét hálószobába beszélni és a kis Laczkó felébred mondván: "anyukám ezek a disznók úgy kiabálnak, hogy nem tudok aludni"—) Érdekes az intrikákban az, hogy Margit vezette aki még