Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)
Út a révig
188 folyton spanyolbetegek között van ott Temesváron, mert az orosz fogolykórháznak beosztott orvosa s azok közt szörnyen terjed szegények közt és sokakat pusztít. De legszörnyűbb Pesten, ahol naponta tizzel növekszik a halottak száma; tegnap Karinthy Frigyes bácsinak, írótársamnak a felesége halt meg másfélnapi betegség után. Minden háború megtermi a maga szörnyű járványát, ez szinte vele jár, ezzel a gyönyörűséggel, még sohasem maradt el, ezért is szeressed a háborút ugy, ahogy én szeretem. Ma már egyébként mindenki ugy vélekedik róla, mint mi vélekedünk kezdettol fogva, de egy kicsit késő már. Isten tudja, mi lesz szegény Magyarországgal, könnyelmű és bűnös emberek hibájából, de mindenbe bele kell nyugdni, csak hogy a nép, mely még megmaradt, legalább amennyire lehet, boldog és szabad lehessen. Nagy idők jönnek és nagy változások, de ki éri meg közülünk ebben a rettentő alattomos járványban, mely elől nem lehet menekülni, teljesen a véletlen kezében vagyunk. Édesapád végre megtéritette nekem a szeptember elején előlegezett pénzt, vagyis a rád fordított költségek felét s igy most quittek vagyunk. Az egyik ruhát elküldte neked, télikabát nem hiszem, hogy lesz az idén, szeretnék helyette legalább meleg trikókat küldeni neked alulra s küldök is, ha a hideg beáll. Csak a nyugtalanságom oszlad el s irj gyakrabban, az ide mellékelt kártyán irj azonnal egészségedről s hogy fordult-e már elő spanyol-eset magában az internátusban és hány? Én értem, drága fiam, hogy kedved volna hazajönni s én is szeretnélek látni, de mig nem muszáj, nem fér össze a lelkiismeretemmel, hogy éppen Pestre hozzalak. Gondoltam: Temesvárra Ervin bácsihoz, de épp ma olvastam az újságban, hogy ott is tizezer beteg fekszik. Irj azonnal édes fiacskám. Ezerszer ölel Édesanyád." (Kelet nélkül, október végén vagy november elején.) Október 30-án ismét fia ír levelet Déváról. Megköszöni a csomagot és félve kérdezi: "Az újságban volt. hogy pesten volt egy nagy forradalom féle, a lánchidnál. Magának nem lett-e valami baja? Nagyon félek, hogy esetleg valami baja lett. Az újságban az volt, hogy gépfegyvert is használtak, írjon sokat róla, hogy hol volt maga akkor, mit csinált, lett-e valami baja? Én jól vagyok. Az internátusban nincs egy spanyolos sem." Er.XL. "Déva 1918 okt. 30-án. Édes jó anyám! A csomagokat (mind a kettőt) megkaptam. A sütemény nagyon jól esett. Adtam néhány barátomnak is belőle. Nagyon szépen köszönöm. A könyveknek is örülök. Most nincs ugy sem olvasni valóm. Ha ezt olvasom akkor legalább tanulok is.