Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)
Út a révig
159 De ugyanaznap ír féltestvérének, Almásy Sárinak is, aki levélben dicsérte meg a Hangyaboly c. regényét. "Nagyon örültem kedves levelednek s hogy a Hangyaboly tetszett. Nekem is könnyű és kellemes munka volt." — Urát dicséri levelében. "Ervin a világon a legjobb férj s a legjobb ember, bizonyosan jó sógor is lesz; üdvözletét átadtam, szives kézcsókját küldi, hogy megcsókolni megengedem-é majd, azt még meggondolom." íme a levél: Gépírópaplr, középen összehajtva. (A dátum ceruzával írva.) HM. 34. "Temesvár 1917 márc. 26," Gépírással: "Kedves Sárikám. "Nagyon örültem kedves levelednek és hogy a Hangyaboly tetszett. Nekem is könnyű és kellemes munka volt. Az "elmúlt fiatalság"-on még neked semmi okod nincs busulni; nézz meg engem; harminchatodik évem túlhaladtam, csupa ősz vagyok, én már igazán öreges asszony; de kérdezd csak az uramat, ő azt vallja, hogy legszebb asszony vagyok a világon. Csak rá kell találni arra, aki ilyen szemmel nézi az embert. Ervin a világon a legjobb férj s a legjobb émber, bizonyosan jó sógor is lesz; üdvözletét átadtam, szives kézcsókját küldi; hogy megcsókolni engedem-é majd, azt még meggondolom. — De bizony jó lesz, ha a háború megszűnik; legalább te is feljösz hozzánk kicsit Pestre és egyszer valahára tán jókedvben lelsz engem is; ha béke és egészség lesz, akkor bizonyosan, Az egészségem nem épen rossz, de az itteni levegő tényleg nem tesz jót és a háború szörnyen idegesit; Ervin miatt is folyton drukkolok, nem viszik-é el újra? Hivnálak Temesvárra is, de egy rossz hónapos szobánkban most nem tudnálak ellátni; tavaly nyáron volt két szobánk, akkor lehetett volna, de egy távolabbi városrészben volt és Ervin nem birta a sok villamosozást. Itt a Belvárosban nincsenek lakások, a sok idegen katonaság ugy szétkapkodja. Az élelmezési viszonyok is tán sehol se olyan rosszak, mint itt a sok német megegyéb katona miatt; meg szórakozást se tudnék nyújtani, a vidék lapos, egyhangú, — egy lelket se ismerünk és senkivel nem érintkezünk; pedig egy lánynak mégis egy kis élmény kell, vagy mi. Kivált aki ugy el van dugva, mint te szegényke, bizony nem is csudálom, ha utálod a faludat; én Temesvárt is alig birom Pest után, pedig csak kívülről nézem az embereit. Az én számomra egy falu még jobb volna tán, mint egy kisváros. No de ne panaszkodjunk, még igy van a legjobban a viszonyokhoz képest; hisz itthon az uram. Nem Temesvárra való volt a te tanár kérőd, Sárika? — Nagyon vágyódom a pesti kis lakásunk s a pesti néhány jóemberünk után, de azért adja Isten, hogy igy maradjunk a háború végéig, melyet minél hamarabb ad-
