Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

53 cióit csak bizonyos mértékig tükrözték az Akadémiai Kiadónál megjelent művek, hiszen más kiadók is gondoztak akadémiai színvonalú kiadványokat. Másrészt le­hetetlenné tette a mélyebb kutatást az egyöntetűség hiánya: az adatszolgáltatás nem azonos szempontok szerint készült. Nem egy osztály beszámolóját maga is "hozzávetőleges értékűnek" nevezte. Mintegy "lábjegyzetként", ehelyütt kell bi­zonyos kérdésekre magyarázattal szolgálnunk. A könyv egyik lektora, Vörös An­tal — alighanem teljes joggal — kifogásolta, hogy az akadémiai tudományos osz­tályok által képviselt tudományszakok Akadémián kívüli publikációs terméséről e tanulmányban nem esik szó, enélkül viszont a kapott kép szegényesebb, és a meg­állapítások érvénye is korlátozottabb. Mikor azonban e valóban lényeges észrevé­tel nyomán a szükséges korrekciók megtételéhez fogtam, technikailag- módszer­tanilag megoldhatatlan problémába ütköztem, A kumulatív "Nemzeti Bibliográfia" 1945-1960.közötti időszakot felölelő négy hatalmas kötetéből kellett volna "váloga­tást" mellékelnem. A válogatás szakszempontjai azonban minden bizonnyal eleve önkényesek lettek volna, az egyes művek utóéletének, tudománytörténeti jelentősé­gének tárgyilagos elbírálásához pedig szakértőkből álló bizottságok szervezésére lett volna szükség. További nehézséget jelentett volna, hogy a több tízezer cím kö­zül egy mégoly igénytelen gyűjtemény is meghaladta volna kiadványunk terjedel­mét. Ugyanakkor a "Nemzeti Bibliográfia" címtételeinek tetemes részét alkotják a Tudományos Minősítő Bizottság által közreadott disszertációs tézisek, füzetszerű ismeretterjesztő és propaganda anyagok, tankönyvek, nyomtatásban megjelente­tett előadás szövegek, ún. "kiskönyvtárak" stb. Nem ezek szerepének lebecsülése, vagy tudománytörténeti jelentőségük bagatellizálása, ha — mondjuk — a Népszava Műszaki Könyvtára, vagy a Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozata egyes darabjainak felsorolásától eltekintünk. A "Nemzeti Bibliográfia" kumulációs köte­teinek vizsgálata korántsem volt azonban érdektelen. Kiderült, hogy a bennük ta­lálható címanyag és az egyes művek megjelenésének évszámai egyáltalán nem cá­folják az alant következőket. Az Akadémiai Kiadónak — kéziratunk lezárása után, 1978. nyarán megjelent katalógusa pedig egyenesen illusztrációja annak a ténynek, hogy a Magyarországon művelt tudományterületek publikációinak számszerű fellen­dülése — a korábbi hatalmas arányú tudományszervezési munka eredményekép­pen — az 1960-as évek elejével vette kezdetét. És nem képezheti vita tárgyát az sem, hogy az Akadémiáé az össznemzeti tudomány produktumait gondozó legna­gyobb kiadónk. "Az Akadémiai Kiadónak jelenleg — és feltehetően még hosszabb ideig— leg­főbb feladata a magyar tudósok eredeti munkáinak közzététele monográfiákban, ta­nulmánykötetekben és folyóiratokban, mégpedig nemcsak magyarul, hanem idegen nyelveken is. Ezt egészíti ki a magasszintű tudományos ismeretterjesztő művek, valamint lexikonok és szótárak kiadása... Az Akadémiai Kiadó elsősorban a tudó­sok kiadója, de nem kizárólag az övék. Számos olyan kiadványunk van, amely nem­csak a szakembereknek, hanem az érdeklődő olvasók széles körének igényeit is ki­elégíti. .. A magyar könyvkiadók általában nem adnak ki folyóiratokat. Az Akadé­miai Kiadó viszont számos — több, mint száz — folyóiratot gondoz" — olvashatjuk az említett katalógus előszavában is. Mindez — úgy véljük — szerzőt és olvasót egyaránt feljogosít arra, hogy — ha nem is fenntartások, megszorítások nélkül —

Next

/
Oldalképek
Tartalom