Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

50 Ezek után joggal csodálkozhat az olvasó azon, hogy az Akadémiai Kiadó kulcs­szerve, a KFB az említett fogyatékosságok ellenére, hogyan volt képes a mellékle­tekben is látható eredmények elérésére? A magyarázat az "alsóbb szintek", az osztályok és az Akadémiai Kiadó tevékenységének fokozatos javulásában rejlik. A tudományos osztályok, mint a publikáció folyamatának elindítói, és az Akadémiai Kiadó, mint ugyanazon folyamat befejezője egyre inkább ellensúlyozni tudta a mechanizmusnak ezt a kevésbé olajozottan működő alkatrészét. A tudományos osztályok[33] Folytatva a kiadványozás szervezeti egységek szerinti vizsgálatát, az osztá­lyok szerepének tárgyalását külön is időszerűnek és fontosnak tartjuk. Az egyes osztályok publikációinak ismertetése megfelelő fórumot még sohasem kapott. Né­hány kisebb közlés és a II. osztály könyvkiadásáról szóló rövid, hivatalos beszá­moló[34] sem jelent kivételt. Úgy véljük, hogy napjainkra egy sor tudományágnak kialakult a maga széles és érdeklődő közönsége, mely az e területen működő — bármely szintű — pedagógusokból, az ilyen pályára készülő közép- és felsőfo­kú iskolák diákságából, kezdő és gyakorlott szakemberekből, a technika- és tudo­mánytörténettel foglalkozókból stb. tevődik össze. Ilyen igények kielégítésére az "Osztályközlemények", vagy az Akadémiai Kiadó csak könyvészeti adatokat tartal­mazó kiadványjegyzékei nem alkalmasak. Ugyanakkor az egyes osztályok könyv­és folyóiratkiadásán, annak történetén keresztül bepillanthatunk az adott osztály által összefogott tudományoknak a széles közvélemény számára talán ismeretlen világába, közelebb kerülve a XX. század második fele e létfontosságú és érdekes területeinek apró és nagyobb — tudományos és tudományszervezési — problémáihoz. E munka keretei csakis azt engedélyezik, hogy a legfontosabbnak ítélt tények közzétételével, a belőlük levont következtetésekkel megkíséreljük az egyes osztá­lyok és az általuk reprezentált tudományágak publikációjának vázlatos összefog­lalását. Az Akadémia tudományos osztályai — korszakunkban még csak 7 osztály és a hozzájuk hasonlóan működő Biológiai Csoport, valamint 1958-tól a Pszichológiai Bizottság[35] — biztosították az akadémiai kiadványozás sajátos, magas színvo­nalú tudományos jellegét. Az egyes tudományszakok az Akadémia tudományszerve­ző funkciójából eredően és hagyományaihoz híven osztályokká szerveződtek, me­lyekben az illető tudományágat művelők kifejthették tudományos tevékenységüket úgy, hogy egymástól való elszigeteltségük megszűnt, az egyes osztályok együtte­sen pedig megfelelő lehetőségekkel és feltételekkel alkották — és alkotják — anem­zeti össztudomány egy-egy területét. Mindezt azért kell hangsúlyoznunk, mert a múltban — és hellyel-közzel a tárgyalt időszakban — tudományos, gazdasági, nem ritkán politikai okokból egyes tudományágak kedvezményezettebb helyzetbe kerül­tek, és ez a tudományos világban bizonyos feszültségekkel járt. 1950 és 1960 között előfordult, hogy jelentős tudományágak osztályba vagy osz­tállyá szerveződése nem történt meg, művelőik megfelelő érdekképviselete sem volt biztosított, így a fejlődésükhöz szükséges anyagi-erkölcsi segítségben sem ré­szesülhettek. Általában azonban az osztályok lehetővé tették a tudományterületükön dolgozók tömörülését, az oly fontos szakmai kapcsolatok kialakulását és ápolását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom