Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

I. Közművelődés és könyvkiadás a régi Akadémián

32 angol mintára — az ország politikai vezetésének feladata. De ahogyan a "tudományos irodalom összhangzatos fejlesztése" nem sikerült, ugyanígy vágy maradt a "nemzeti míveltség és mívelt nemzetiség" jelszava is. [74] Az Akadémia legjobbjainak minden erőfeszítése kevés volt az évszázadok tehertételeinek leküzdéséhez. A nem kevésbé ismert tanulság: az írástudók generációinak sorába fokozatosan kell beoltani a betű szeretetét, a kultúra és tudomány termékei befogadásának, a a gondolatok továbbgondolásának igényét csak fokozatosan lehet kialakítani. Lassú és keserves fejlődési szakasz ez, melyet Csengeryék átugorhatónak, vagy lerövidíthetőnek véltek, a helyükbe lépők pedig az eredmények elmaradásából csak pesszimizmust merítettek. Különösen az 1920 és 1944 közötti állapotok jellemzése — valójában csak akkor lehet teljes, ha emlékeztetünk a fasizálódó ország kultúrpolitikai viszonyaira. [75] A Csengeiy, de főleg Berzeviczy által emlegetett érdeknélküli, "független tudomány", "független Akadémia" természetesen még illúzióként sem létezhetett. [76] Sikerek, kudarcok. A magyar közművelődés legjobb hagyományainak, a tömegek kiműveléséért folytatott küzdelem nehéz csatáinak voltunk tanúi.