Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

I. Közművelődés és könyvkiadás a régi Akadémián

9 Pontos összetételüket illetően támpontokat nyújthat a következő néhány adat. Az Akadémia által támogatott Természettudományi Társulat rendszeresen összeállította a könyvkiadását "pártolók" foglalkozásszerinti statisztikáját, amely 1872, a Társulat Könyvkiadó Vállalatának megindulása, után is évtizedekig változatlan maradt. (A továbbiakban is kitérünk a "vice-Akadémiával" való összevetésekre). Eszerint az előfizetők foglalkozása így oszlott meg: A Társulat egy-egy könyve olyKor 1200-1800 példányban is elfogyott. Kiadványozása azonban veszteséges volt: az állami költségvetésből 1918-ig évi 7000 Ft segélyt kapott, az Akadémia pedig évi 2000 Ft-tal támogatta. [19] Az akadémiai könyvkiadást illetően hasonló statisztikák nem készültek, bár volt róla szó. Ám első ízben 1891-ben, kifejezetten reklámfogásként, az Akadémiai Értesítő közölte az előfizetők nevét és foglalkozását. Ebből kitűnik, hogy az akadémiai kiadványok körül is hasonló tagozódású közönség gyűlt össze. Legnagyobb számmal tanárok, jogászok, tisztviselők, orvosok, mérnökök és papok képviseltették magukat, míg az egyes kategóriák abszolút sorrendjében az intézmények, főleg iskolák álltak az élen, számszerint 307 előfizetéssel. (Vö. 18. számjegyzettel!) És bár az általuk képviselt kereslet, mint említettük, alatta maradt még a csekély kínálatnak is, bennük bővíthető és fejleszthető bázisra lelhettek a tudományos kiadványozás irányítói. tanár, szaktudós: orvos, gyógyszerész: erdész, birtokos, gazda: egyesület, intézet: jogász, ügyvéd, bíró: mérnök, bányász: egyéb: 21 16 16 14 11 9 13 100 [18]